Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 3-4. kötet (Budapest, 1878, 1879)
3. kötet - Az inga és központfutó gépek
A föld belapult volta. 49 Ha tehát, az éjszaki sarkon a föld tengelyére ily ingát felfüggeszthetnénk, az, ha a föld valóban tengelye körül forog, mint itt az állvány, látszólag nem maradna meg lengése sikjában, hanem minden ide-odajártában kis eltérést mutatna s mint az óra mutatója 24 óra alatt körül lengte volna a kört. De ez csak látszat lenne, mert tényleg ez idő után is még ugyanazzal a lengési sikkal birna a csillagok irányában ; a mi forgott, az maga a látó határ volt s vele a földgolyó. A kísérletet ugyan nem lehet megtenni a sark felett, de erre nincs is szükség, mert a tünemény minden hosszasági fokban egész az egyenlítőig mindenütt nyilvánul. Az egyenlítőn a lengési sik nem szenved ily látszólagos változást, mert itt a föld az inga síkjára nem bír forgó, hanem csak tovanyomuló mozgással, melyben maga az inga is részt vesz. 63. ábra. Foucault inga kísérlete annak bizonyítására, hogy e föld tengelye körül forog. Az első inga, melylyel Foucault kísérletet tett, csak 2 méter hosszú s golyója 5 kilogramm súlyú volt. Mikor ezen a tüneményt először megfigyelte, ismételte a kísérletet egy 11 méter hosszú ingával a párisi csillagvizsgáló intézet délköri termében és végre egy 67 méter hosszú ingával a Pantheonban, mely kísérlete 1852 elején a nagy közönség érdeklődését nagyon fölkelté. Ez ingának golyója 28 kilogramm súlyú volt, s aczéldróton függött. Az ily tömegű inga lengései még 5—6 óra múltán is elég nagyok arra, hogy világosan megfigyelhetők legyenek, ha a súlyzó golyó eredetileg 10 lábnyira távolíttatott el az egyensúly-helyzetből. E kísérleteket máshol is utánozták, nevezetesen Köln és Speier egyházaiban s teljes sikerrel. A föld belapu.lt volta. Már Aristoteles óta tudva levő volt, hogy a föld alakja legkevésbbé sem felel meg azon képzeteknek, melyek felőle a legrégibb Találmányok könyve. 111.
