Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 3-4. kötet (Budapest, 1878, 1879)
3. kötet - Az inga és központfutó gépek
által történt kitágulásuk pontosan egybevágjon azzal, melyet a vas ingarúd összes hossza szenved. A másodperczes inga. Fizikai czélokra időmérőül gyakran van használatban az egyszerű másodperczes inga. Ez oly inga, melynek lengéstartama épen egy másodperczig tart. Ilyen inga valódi hosszát meghatározni s azt minden időben helyreállítani, nem oly könnyű. Mivel hogy az csak kísérletek után található meg, a készüléknek különös szabatossággal kell kidolgozva lennie, hogy a lengések elég hosszú ideig tartsanak. Első föltétel minden súrlódásnak lehető csökkentése. Ha pedig jó nagyszámú lengést meg is figyeltünk, s lehető volt azokból egynek is pontos időtartamát kiszámítani, hátra van még a súlypontnak a lengéspontjától való távolságának kiszámítása és e dolog nem kis nehézségekbe ütközik. T. i. nagy külömbség van aközt, váljon a lengő súlyos test súlytalan, vagyis annyira-mennyire súlytalan fonalon lóg-e, vagy pedig a rúd maga arányos súlylyal bír. És a magukban véve annyira egyszerű ingatörvények még jobban bonyolúlnak, ha az inga függesztő pontja a súlyos rúdon belül esik úgy, hogy 6Úlyos tömeget kell a függesztő pont fölött és alatt mozgásba hozni. Ilyen eset forog fenn az 59. ábrában bemutatott metronómban (ütemmérő), mely feltalálója után (bécsi gépész 1815.) Málzel-féle metronóm nevet visel. Ez tudvalevőleg az akis készülék, mely a zenedarabok időmértékének, pontos időtartamának, (adagio, allegro stb.) meghatározására szolgál. A metronóm föalkotó részei : súlyos ólomgolyó, mely vízszintes tengely körül forgó rúdon leng. E rúd a függőponton fölül hosszabbodik, mely hosszabbodáson ellensúly (a tolóka) tdiliató fel-alá, hogy a rúdon levő számozott rovátkákhoz tetszés szerint legyen illeszthető. A többi rész mellékes ; az óramű a készülék járatására való. Az alsó nehéz golyó mindig egy távolságban hat, s ha egymagában lenghetne, lengéseit mindig ugyanazon sebességgel végezné. így azonban az ellensiílyt, melynek mindig az a törekvése, hogy ellenirányú mozgást tegyen, magával kell ragadnia, s ezáltal lassridnak lengései a szerint, hogy az egyensúly többé-kevésbbé közelébe van tolva. Ezek végül meg is szűnhetnek, ha a tolóka a rúdon oly magasra tolatnék, hogy a súlypontnak a forgó ponttól való távolsága az alsó tömeg súlypontjának távolságához visszásán aránylanék mint a két súly nagysága. Kétkarú egyensúlyban lévő emeltyű állana akkor előttünk, mely minden állásban nyugalomban lenne. Mennél közelebb hozatik tehát a tolóka a forgó ponthoz, annál csekélyebb lesz lassító befolyása, és a lengés tartama annál inkább közelíti meg azét, melyet az alsó egymaga bir. 58. ábra. Kipótló inga. 59. abra. Ütemmérő (metronóm). 60. ábra. Megfordítható inga.
