Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 3-4. kötet (Budapest, 1878, 1879)
4. kötet - A szappanfőzés és gyertyagyártás
168 A szappanfőzés és gyertyagyártás. mészetben szabad állapotban nem fordul elő, a hamúban csak szénsavas alkaliák vannak s a legegyszerűbb szer szénsavuktól való megfosztásukra, hogy ez által marókká legyenek, az égetett mész. A fahamúban kiválólag szénsavas Zrah'-hamú- zsír van, a tengeri növények barmijában szénsavas natron szóda ; mind a kettőből szappan lesz, de nem egyminőségii. A kali szappan lágy, a natron szappan kemény. A konyhasó által a kali-szappan utólag natron-szappanná változtatható, a mennyiben a natrium lép a kalium helyébe s képez a zsíros savakkal vegyületet, a kalium pedig a konyhasó chlorjával chlorkaliummá lesz. E ténynek tudományos alapjáról a hajdani népeknek sejtelmök sem volt, de mégis e szerint jártak el s igen jó szappant készítettek. Hogy azonban a szappan mivoltáról helyes fogalommal bírjunk, megkell előbb ismerkednünk a zsírok természetével, melyek a főalkotó részeket szolgáltatják. A zsiradékok s ide sorolhatók a zsíros olajok, a szerves világ legelterje- dettebb anyagai közé tartoznak. Az állati s növényi testben úgy látszik mellesleg készülnek, mert, habár sokszor csak igen csekély mértékben, minden szervben előfordulnak. Ez anyagok külső tulajdonságai sokkal ismertebbek, hogy sem velők foglalkoznunk kellene. Egy részök szilárd, mások rendes hőmérsékletben folyékonyak , míg mások csak meglehetős alacsony hideg fokok mellett merevülnek csak meg. A hogy a természetben előfordulnak, rendszerint keveréket képezik több egymástól külömbözö zsírnak, melyek alkalmas módon már a hőmérséklet alászállításával választhatók el egymástól. Mindenki tudja, hogy a hideg beálltával a zsíros olajokból, minő a faolaj, repczemagolaj s ilyfélékből a szilárd alkotó részek gyakran kristályos pikkelyek alakjában kiválnak. E válományok, a mi a meg- ömlési fokot illeti, a folyékonyan marad részektől, külömbözö alkotásáúak. Elemi ösz- szetételökre nézve a zsírok főleg szénből s hydrogénből állanak, oxygén csak csekély mértékben van bennök, s mint ilyenek már mint könnyen éghető testek tűnnek ki. Mindkét éghető elem kölcsönös mennyiség- arányánál fogva a zsírok fényesen világító lánggal égnek s e tulajdonságuk folytán egynémelyük véglietetlen idők óta világitó anyagul szolgál. Csak a lámpaolajt kell fölemlítenünk, a melynek nyerése miatt az azt tartalmazó növények termesztése jelentékeny mezőgazdasági tényezővé vált. A faggyú, vaj, disznózsír s halzsír, melyek az állattenyésztés termékei, más czélokra s nevezetesen már az emberiség legrégibb idejében eledül használtattak s csak később a Délnek bizonyos olajos gyümölcsei is. A faolaj már Mózses öt könyvében van megemlítve. Időjártan bővült a természeti termékek ismerete s ma nagy számát ismerjük az olajoknak s zsíroknak. A növényi zsírok vagy növényi olajok közül a repczemagolaj on kívül nevezetesen a faolaj (az Olea europaeaból), a mandolaolaj (Amigdalis communis), a kokuszdió- olaj (Cocos nocifera), pálmaolaj (Cocos butyracea, Elais oleifera, Elais guineensis stb.,) a zezamolaj (Sesamum orientale) s a kakaovaj (a Theobroma Cacao babjaiból) bírnak gyakorlati alkalmazással. Ezek a növényi olajok különös osztályát képezik, 87. ábra. Az olajfa virága s gyümölcsös ága.
