Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 3-4. kötet (Budapest, 1878, 1879)
4. kötet - A sörfőzés
128 A sörfőzés. hűtőbárkákat vettek alkalmazásba. Ez edényekben a sörlé csak 10 centimeternyi magasan állhat. Ha a sörlét fel-élesztővel készülnek erjedésbe hozni, elég azt 10—15°-ra lehűteni, ha ellenben fenékforrás a czél, a hőmérsékletnek nem szabad 8° on felül lennie. A hűtőbárkákban a hűtés kiválóan a víz párologtatásával történik, ez siettethető azzal, hogy a ,, hűtő zéssel“, mi abban áll, hogy a sörlét zurbolóval kavarják, a folyadékot inkább hozzák a levegővel érintkezésbe. Itt-ott keringő szélcsapókat stb. is alkalmaztak a sörlé tükre fölé, mint a GO. ábrában rajzolt hűtőbárkában. Legnjabban pedig egész különös hűtőkészülékeket használnak. Ezek lapos vasbádog szekrények s jéggel vannak töltve, melyeket a hűtőbárkában a sörlé fölött úsztatnak, s melyek segítségével nyáron is egész 3°-ra lehűthetni a sörlét. E stádiumban a sörlében a sörnek minden alapalkotó részei együtt vannak, s most azon kell lenniök, hogy ezeket kölcsönösen egymásra úgy működtessék, hogy belőlük azon a termékek álljanak elő, melyek a sörnek a szeszes jelleget kölcsönözzék. A SÖrlének erjedése tehát a második főszakasz, a melynek a lehűtött folyadék alávetendő. Ez nagy kádakban megy végbe, miután a sörlé a kivált feliérjepiliéktől (a hűlt seprőtől) gondosan megfosztatott. Azzal inditják meg, hogy annyi élesztőt kavarnak, ((elegyítenek» a sörlébe, a mennyit ennek hőmérséklete megkiván. Mennél kevesebb élesztőt elegyítenek közibe, annál lassabban halad az erjedés. Erjedés kétféle van : a fenékforrás s szintforrás. Az előbbi igen lassú s ezt az alélesztő indítja meg, az utóbbi ellenben gyorsabb s ezt a felélesztő kelti. A sörlé egyébiránt lassankint magától is erjedésnek indulna, ha a légkörben mindig jelenlévő élesztőcsíráknak tétetnek is csak ki ; ekkor mindig fenékforrás indul meg. Azonban ezt nem szokták bevárni, hanem az említett eljárást követik a megfelelő élesztő hozzáadásával. A fenékforrásnak 10.000 liter sörléhez mintegy 30 liter sűrűpépű élesztő kell. Vagy 24 óra múlván a sör felszínét finom tejfölszerű lepel, a sörföle, borítja. A hab lassankint egyre magasabbra emelkedik s végül fodrokban fakad ki (fodros forrás). Ez utóbbi részben a sikeres komlómézga kiválásának a következménye, miért is a fodrokon mutatkozó sárgás-barna foltok átható keserű ízűek. Lassankint a gyakran sziklacsúcsokként tornyosult fodrok elenyésznek, nyugalom áll he a felszínen s az élesztő lassan leszáll a fenékre, úgy, hogy a meglehetősen tiszta uj sört, nyers sört, hordókra lehet fejni. A fenékforrásnál a sörfőzőnek folyton arra kell fordítania a legnagyobb figyel66. ábra. A liiitőbárka (kitakarítása).
