Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 3-4. kötet (Budapest, 1878, 1879)
4. kötet - A bor
A csigér vagy gyümölcsbor. 121 ' hordóba töltik s színültig teli tartják, hogy a lé tisztátalanságait az erjedés alatt j fejlett szénsav kitakarítsa. Ha a fö kiéledést nyilt kádban hagyják lefolyni, a tisztá- I talanságot lefölözik róla. Ezután a fiatal csigert jó megkénezett hordókba fejtik, : a hol derülni engedik, mire ismét lecsapolják. Sok helyt a még ki nem éledt s szénsavban gazdag mustot iszszák nagy kedvteléssel üdítő hatása miatt. A bogyós gyümölcsök közül a ribiszkéből s az egresből készítenek még bort. Mindegyik azonban külön eljárást kíván. A ribiszkének a bokron kell megérnie, ’ még elég a savanyúsága akkor is; az egrest ellenben éretlenül kell leszedni, részint azért, hogy még a kellő savanyúsággal bírjon, részint mert az érettség növekedtével 1 nagyon sok nyálkás részt hoz a mustba. A ribiszkét rendesen kevés vízzel fényesre 61. ábra. A csiger mustolása. súrolt rézüstben felforralják, mire kisajtolják. A leszivárgó mustban azonban sokkal öbb a sav, hogy sem iható csigert adna, miért is (mint a bor gallozásánál) kellő mennyiségű czukros vízzel Hígítják s azután erjesztik. Sok czukorral s kevés vízzel (pl. 100 liter nyers bogyó levéhez 35 liter vizet s 64 kiló czukrot adva) hosszabb, legalább öt éves, ászkolás után, mint állítják, a Madeira borhoz hasonló izű bor lesz. — Az éretlen egresnek a savtartalma meglehetősen egyforma, miért is átlag 50 kiló bogyóra 18 liter vizet s 10 kiló czukrot (szörplét) számítanak. Az egrest összezúzzák és az egész mennyiség egy harmadával fölérő vízzel megkeverve erjesztik. Ez megesvén, kisajtolják. A czukrot most a mustba teszik s hordóban erjesztik. Találmányok könyve. IV. 16
