Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 3-4. kötet (Budapest, 1878, 1879)
4. kötet - A bor
116 A bor. ízetlenség. Ezeket kénezés. derítés, feltöltés, szeszesítés, borkövei való keverés stb. szokták gyógyítani. A bor betegségeinek okait legtöbbnyire bizonyos élődi szervezeteknek tulajdo- ! nitják , melyek csirái minden mustban benn rejlenek, vagy melyek a levegő által jutnak be a borba s fejlődésük által lesznek az egészségtelen állapot okozói. ' Hogy ez élősdiek már csirájukban elölettessenek s hogy ez által a bor nagyobb tartósságot nyerjen, Pasteur franezia tudós a GO-as évek derekán kísérletet tett a bor melegítésével. A bort fölhevíti 75° C.-ra s aztán hirtelen lehűti, s az eredmény ] meglepő volt. A rövid időre a mondott fokig hevített bor természete nevezetes átalakulást szenvedett, még pedig olyat, melyet különben csak hosszas ászkolás s gondos kezelés mellett ért volna el. Azok a kellemes tulajdonságok, melyek a bort j bizonyos idő elteltével egyre jobbá s becsesebbé teszik, a fölhevítés által gyorsan kifej- | lődötteknek mutatkoztak. A bor a Pasteur-féle eljárás (a pasztőrözés) által mind ízre mind zamatra tökéletesedik s a megérett ó-bor tulajdonságával bir. Hogy ez eljárás a borkészítésre nézve nagybecsű, nyilván való, különösen ha elgondoljuk, hogy mennyi dolog, idő s tökekamat takarítható meg, ha általa némely borok gyakran hosszadalmas pinczekezelése rövidebbre szabható. A pasztőrözés számára már sokféle készüléket szerkesztettek. Van Fialla-, i Piossignol- s Terrel-féle borhevítő-gép, melyek közűi az utóbbit, mint legkönnyebben kezelhetőt, be is mutatunk (59. ábra). A jobbfelól levő hordókban áll a melegítendő j bor ; balról vannak a tiszta s üres hordók. A pincze közepén áll a kis vaskályhaalakú borhevítő, mely alatt egy ember a faszenet folytonosan szítja. A CFi és CCi kaucsuk csöveket rácsavarják a gép csővének két végére, a CFi cső másik végét ráerősítik az A teli hordó csapjára, a CCa cső véget beléillesztik a tí üres hordó szádjába. Hogy a bor a csapon bátran ömöljék kifelé s feljusson a B hordóba, a teli hordó szádjába, különösen e czélra készült fúvót erősítenek s azzal levegőt fújtatnak belé. A bort vezető cső a gépben meleg vízen halad át. A csőbe az 5-tel jelölt hőmérő van megerősítve, melyről le lehet olvasni, mennyire he.vült föl a bor. Ha túlságosan fellievűl, akkor a fúvóval erősebben fújtatnak, s a bor sebesebben halad végig a meleg vizen, s nem hévül föl annyira. Ha pedig jobban akarják fölhevíteni, akkor erősebben tüzelnek s gyengébben fújtatnak. — A borkezelés összes eszközei Budapesten kaphatók Fromm Antal borügynöknél. A bor összetétele rendkívül sokféle. A legfontosabb alkotó részek : a szőlőtől való savak (borsav, szőlősav, almasav, czitromsav) s az erjedés által keletkezett alkohol, e mellett azok az anyagok, melyek a zamatot adják meg, a glycerin (édes ízii álladék) s szénsav, a vörös boroknál a csersav s a festőanyag. Az alkohol teszi a bort szeszessé, a glycerin adja meg neki testességét. A pezsgőbor vagy a champagnei oly palaczkbor, mely sok szénsavat rejt magában, a mely az első megnyitásra a palaczkből sustorogva kitódul s e közben felhabzik, pezseg. Minthogy pedig az erjedés folytán keletkező szénsav mindjárt képződésekor elszáll, vagy csak kis részben marad a folyadékban, különös eljárási módozatok vannak a champagnei gyártásánál alkalmazásban, bog}’ a szénsavból nagyobb mennyiséget kössenek meg a borban. Lássuk ezeket. A bor neve mutatja, hogy Champagnenak, Francziaország e régi vidékének köszönhetjük a nemes italt, mely már évszázadok óta ismeretes. A 17. század németalföldi képíróinak festményein is itt-ott látni a pezsgő-tartalmú champagnei poharat. A drezdai képtárban Fiembramltnsik egy 1650 bői való festményén is rajta van. Mindamellett a Champneban, csak a múlt század második felében kezdték a pezsgőbort gyárilag előállítani, mely által Bheims, úgyszintén a szomszédos Epernay,
