Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 3-4. kötet (Budapest, 1878, 1879)
4. kötet - A szeszes italok
A likőrgyártás. 103 A likörgyártásnak alapját mindig nagyon tisztáit, kozmaliíjas pálinka képezi. Ily kozmátlan pálinkához csak czukrot, illatos növénykivonatokat kell adni, hogy likőrré legyen. A czukrot, mely a likőrt olajossá teszi, színtelen szörp alakjában adják hozzá ; ennek a szörpnek előállítása s a bekeverés helyes aránya képezi a likörgyártás főmesterségét. Az illatos kivonatokat vagy annak a pálinkának párlatából állítják elő, mely előbb fűszeres növényanyagokkal volt keverve, vagy magát a fűszert öntik le 85—90 fokú borszeszszel s hosszabb ideig melegen hagyják állani, vagy pedig bizonyos növények beszerzett illő olaját oldják fel a borszeszben. Az illatos, édes vagy keserű íz utáu nyeri aztán a likőr nevét. Némely likőrök több fűszer keveréke által készülnek, mikor is többnyire képzeleti neveket kapnak, pl. maras- quino (ebben van narancsvirág, málna s megyszesz) vagy Parfait d’amour (fahéj, rozmarin illő olajaiból stb.) Egyike a legliiresebb likőröknek a Grenoble melletti kolostorban készülő Chartreuse. Némely színtelen likőrnek még színt is adnak s festésökre indigót, sáfrányfestvényt, co- chenillet használnak. Hazánkban a likörgyár- tás még nagyon hátra van. A néhány nagyobb gyárunk által előállított mennyiség a keresletet ki nem elégíti, hozatni kell azt külföldről, még a közönséges pálinkából s borszeszből kiszállítunk évenkint átlagosan véve 7—8 millió litert. A czefre hátraléka. A viszony , melyben a szeszégetés a mezőgazdasághoz s nevezetesen a marhatenyésztéshez áll, rendkivül fontos. A czefre párlása után liátrálé- kok maradnak vissza, melyek még alkalmasak marhatakar- mánynak ; a párlás a keményítőtartalmú anyagokból csakis az alkoholt vonja ki, mely a czefrében az erjedés által fejlődött, s minden az erjedés által meg nem változtatott eredeti tápláló anyagokat, melyek a pityókában, tengeriben s gabonában foglaltattak, tömített alakban hagyja hátra. Világos ebből, hogy ha a nyert termék (borszesz vagy pálinka) által az előállítására fordított költségek visszatérülnek, a megmaradt hátralék ingyen eső takarmány, melynek termelése e szerint előtérbe lép, s a pálinka melléknyereménynyé lesz. Ez a melléknyeremény a moslék. Ez oly folyadék, melyben bomlatlan keményítő, dextrin, pektintestek, proteinálladékok, zsír, kis mennyiségű czukor, glycerin, sók, stb. vannak. A száraz állomány benne csak 4—10 százalék. Föl lehet venni, hogy a moslék szilárd alkotó részeinek 3A-de tápláló anyag. A mezőgazdák nézete e moslék takarmány-értéke iránt még nagyon eltérő, de általában azt tartják, hogy 150—250 kiló pityókamoslék = 50 kiló szénával. 54. ábra. Borból-cognacot égető készülék.
