Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 3-4. kötet (Budapest, 1878, 1879)
4. kötet - A bor
A bor. (A szőlömívelés. A szőlőtőke. A szőlőfajok. A szőlőfiirt alkotó részei. A szüret s mustkészítés. A must erjesztése. Fehér- s vörösbor. Magyarországi borkezelés. Hogyan készül a tokaji asszú. A mesterséges borjavítás. A gallozás, cliaptalozás s petiotozás. A bor hevítése Pasteur eljárása szerint. A borkezelés a pinezében. A bor betegségei. — A pezsgőbor vagy champagnei készítése körüli eljárások. Pethő Imre magyar pezsgője. — A csiger vagyis alma-, körte-, ribiszke- s egres-bor.) A szó teljesebb értelmében a «bor» nevezet alá foglaljuk a valamely czukor- tartalmú nedvből erjesztés által nyert italt, a mely a czukor s alkohol mellett még növénysavat is foglal magában. így bornak mondjuk az almának, ribiszkének stb. nedvéből lett italt (más néven ez a csiger). Mindnyája közt azonban legkiválóbb a szőlő nedve, a melyből már Noé idejében a sokat zaklatott emberiségnek «gond- tízője» fejlett s ez a «bor» a szó szűkebb értelmében. Amazok csak borféle italok, melyek chémiai természetök szerint a borral rokonok ugyan, de sok egyébben attól kiilömböznek. A bor a terjedő kultúrának mindenütt nyomában jár, a hová az eljut, ott ez is megköveteli a maga terét, s a farmer, ha a bort még az ő röge meg nem termi, messze vidékről viteti maga után. Alig van oly árúczikk, a melynek ide-oda szálli- tása oly általános volna. A francziát illeti meg az érdem, hogy a bornak nagyon fejlesztett pinczebeli kezelése (pinczegazdálkodás) által kiviteli bort létesített. A hanyagság, kényelmeskedés, tisztaság híja stb. a bor gondozása körül, annak korai elhalásával boszulja meg magát. A renyhe ember azonban kezeit szokás szerint ártatlanságban mossa, s az a téves hit vagy káros babona, hogy a bor el nem tartható (ez az olaszok mondása) vagy nem képes a kivitelre (ezt tartják a közönséges magyar borról), csak a régi hebehurgyaságban, a rósz s gondatlan kezelésben gyökerezik. Újabban e hitről már letettek a legtöbb helyen s a jobb kezelés mindenfelé utat nyitott magának. A magyar boron már is bebizonyodott, hogy az egyenlítő alatt sem törik meg, hogy tehát szállítható, de egyszersmind az is, hogy erre csak a helyes kezelés képesíti. Tények bizonyítják, hogy a bor tartósságát feltételező tudomány s ebből következő gyakorlati mesterség létezik, melyek arra képesítik a gazdát, hogy a természet által nyújtott nyers anyagból a szőlőből a lehető legjobb bort fejlesztheti. E nyersanyagról s kezelési módjáról lesz ezekben itt szó. A szőlőtőke. Dionysos kicsi korában, így beszéli a monda, Naxiába, a mai Naxosba utazott. Mivel útja nagyon kifárasztá, pihenésre egy kőre ült le. A hogy ültében maga elé nézett, lábainál egy növénykét látott a földből sarjadzni, melyet szépnek találván, magával vitt, hogy otthonn gondozza. Minthogy pedig a nap erősen tűzött, attól tartott, hogy elszárad, még mielőtt Naxiába ér. Ekkor egy madárcsontot talált, abba dugta a növénykét s ezzel tovább ment. De az ő áldott
