Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 3-4. kötet (Budapest, 1878, 1879)
4. kötet - A forrázatok
A kávé. 49 kávéitalt nyújtott, liogy az éji imádságnál ébren maradjanak ; a mohamedánok ellenben egy hittudósuknak, Mullah Chadellynek, tulajdonítják a kávéivás érdemét, ki derviseit ez új itallal tartotta. Abysziniából a kávéivás szokása iigylátszik legelőbb Perzsiába jutott el; itt már 875-ben ismerték. Seha-beddin-Ben arab tudós írja, hogy egy adeni mufti, Gemaleddin, látta a perzsáknál a kávéivás szokását s azt Arábiában meghonosította honnan az Egyiptomba is átszármazott. Seik Abd Alkades Ebn Mohamed állítása szerint (1566-ban) Arabiában a kávéivás a 15. század elején terjedt el. Már 1511-ben a kávéivás Mekkában közszokás volt s ott íb szenvedte első martiromságát. Egy új helytartónak, Chair bégnek, ez új szokás aggasztónak tetszett ; a kávét mint izgató italt nem tudta összeegyeztetni a korán parancsaival, miért is biróságot hívott egybe, mely a fölött döntsön, megengedhető ital-e a kávé ? A biróság élén két tudós arab orvos állt, a Hakimani testvérek, s ezek kijelenték az akkori műnyelven, hogy a kávé «hideg s száraz», tehát elvetendő. A kávé számkiüzetett s az jósoltatott, hogy «minden kávéivó arczulata egykor az Ítéletnapján még feketébb lesz, a kávéibriknél, a melyből a kávét itták.» Az imádkozó dervisek s nem imádkozó egyéb miizelmanok kávézó társulatai feloszlattattak, a kávéházak bezárattak, a kereskedők kávékészlete a lángnak esett áldozatul s mindazok, kikre a titkos kávéivás rábizonyult, azzal fenyegettettek, hogy talpbotozásra fognak Ítéltetni, vagy arra, hogy fordítva szamárra ültetve, végig kell járniok a várost. A szigorú törvényt elküldték jóváhagyásra Kansu Algusi szultánnak Kairóba ; ez azonban ezt megtagadta, mert lígy ő, valamint egész Kairo, már szenvedelmes kávéivók voltak. Már 1530-ban az új ital Konstantinápolyban is általánosan volt szokásban s 1554-ben egy aleppoi s egy damaszkusi ember Soliman alatt itt nyitották meg az első nyilvános kávéházakat (khava, khaneh) a lehető keleti kényelemmel ellátva. A nép száján e kávéházakat «a megismerés iskolái»-nak nevezték, de mert bennök nagyon vitatták a politikát, II. Murad szultán egy időre bezáratta. Prosper Albin paduai orvos s botanikus 1580 ban ismerte meg a kávéfát Kairóban egy török kertjében. Caovának nevezi. Európa tudós világa számára ő szolgáltatta az első botanikai leírást róla 1592 ben s közölte ábráját is. 1615-ben Pietro della Valle Konstantinápolyból levelileg ad részletes hirt a kaimé vagy kahvé új italról, azt mondja, hogy fekete színű, nyáron hűt, télen melegít. 1632-ben Kairóban már 1000-nél több nyilvános kávéház volt. 1645-ben a kávéivást már gyakorolták Olaszországban ; 1652-ben Pasqua görög, Londonban nyitotta meg az első kávéházat, mely állítólag, még mai napig áll fen «Virginia coffee-hous» néven. Francziaországban Thevenot 1658-ban először adatott kávét ebéd után. 1671-ben keletkezett Marseilleben az első kávéház, 1672-ben Párisban ; ez utóbbit egy görög nyitotta. Akkoriban a kávé fontja 140 frankba került, s mivel a kávés csészéjét 2 soun 5 dénáron adta, elgondolható, hogy biz az nem igen volt erős. Ekkor Angliában is ellene támadtak ez ázsiai italnak ^, 1674-ben a londoni nők (olvasd és csodáidd !) kérelmeztek a kávé ellen s 1675-ben II. Károly a kávéházakat mint forradalmi intézeteket rendőrileg bezáratta. Angol gúnyoló dalok a kávét» koromszörpnek, fekete törökvérnek, régi csizmák, czipők főzetének» stb. mondják, de mind e szitkolodással nem tudták útját állni terjedésének. A hollandok 1690-ben Mokkából hoztak el kávébogyókat s sikerrel ültették el Javában. Már 1710 ben Van Hooren indiai kormányzó Bataviában 169 élő fácskát küldhetett Amsterdamba Witson konzulnak, ki a botanikus kertben sikerrel ápoltatta. Oly jól díszlettek itt, hogy 1714-ben egy gyümölcsökkel teli fácskát küldhették XIV. Lajosnak Párisba. A marlyi kertben ezt magvak s bujtoványok által sokasíTalálmányok könyve. IV. 7
