Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 3-4. kötet (Budapest, 1878, 1879)
4. kötet - A czukor
À czukor, * 34 tományokban, főképen szerecsenek végzik, kik a forró égövi hőséget a mezei munkában még legjobban elviselik. Legélénkebb az élet aratáskor, mikor a szárakat levágják, s a sudár s levelek lefosztása után, melyek ott maradnak, kévékbe kötik, s a czukormalomlioz szállítják. Az erre következő munkák azonban nem könnyűek, annál kevésbbé, mert sietve kell végbemenniök, s a természeti hőhöz még a forraláshoz szükséges tűz melege is járul. A learatott száraknak nem szabad sokáig heverniük, mert korhadásnak indulnak, azért sietve is viszik kisajtolásra a czukor- malom elé. A czukormalom három hornyolt öntöttvas hengerből álló zúzómű ; a hengerek rendszerint mintegy 1 méter magasak s átmérőjük 60—70 centiméter. Egymás mellett állanak, s az első s harmadik a közbülsővel kerekekkel vannak kapcsolatban, melyeket emberek vagy állatok, szél, víz vagy gőzerő hajtanak. A zúzómű alatt egy ólommal bevont karimás deszka fekszik rézsentesen, a mely a csoronkázó nedvet elvezeti a gyűjtőbe. Egy négernő az egyik oldalon egy marék szárt belédug az első középső henger közzé ; egy másik nő a túlsó oldalon a hengerek közt eljárt zúzott szárakat felfogja s a középső s harmadik henger közt ismét visszajáratja. E végből az utóbbi henger a középsőhöz szorosabban áll, mint az első. A kisajtolt szárak megszáríttatnak s tüzelőnek használtatnak. Minthogy a kisajtolt nedv, a lé, már 20 perez múlván forrásnak, erjedésnek indul, azonnal derítéséhez s főzéséhez fognak. Az erjedést az okozza, hogy a kisajtolt lében nitrogéntartalmú állományok (úgynevezett fej érje- testek) vannak. Ezek elősegítik a ezukorban rejlő anyagok közti cserét. Ez anyagcsere eredménye igen különböző, s attól függ, minő kör- nytílállások közt megy végbe. Ha csak csupán magasabb hőmérséklet folytán következik be, a czukorból tejsav lesz. Ha azonban a czukoroldattal érintkezésbe jövő levegő egyúttal gombacsirákat is rejt magában, a czukor megbomlása egészen máskép alakúi ; a gombacsirák ekkor élesztő sejtekké nőnek, s a czukor alkotó részei részint szénsavvá (mely pezsgés közben illan el), részint borlanggá (mely a folyadékból leszűrhető), s más testekké csoportosulnak, melyekről a borkészítésnél lesz szó. Mind e bomlások ellen mész adatik belé, mely nemcsak a keletkező savat elnyeli s megköti, hanem a nyálkát is, a természetes erjesztő anyagot, magával viszi a fenékre. Az ilyeténképen derített s több ízben leszűrt levet már most lehető gyorsan befőzik, s aztán kihűtik, mi alatt kristályodik. Derítő, forraló s hűtő edények szükségesek tehát. Mikor a derítő serpenyők frissiben sajtolt czukorlével megtelvék, s a vízben oltott mész bele van téve, alájuk tüzelnek. A lé hőjének növekedtével a benne rejlő 15. ábra. Czukornádzúzó malom.
