Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 3-4. kötet (Budapest, 1878, 1879)
4. kötet - A czukor
30 À czukoP. képződnek, hogy előbb a szőllőczukor keletkezik, melyben nagyobb a víz tartalom, s hogy ebből csak azután lesz a nádczukor, mintán egy atom vízen túl adott. Valami savnak jelenléte, úgy látszik, feltartóztatja ez átalakulást, miért is minden savanykás gyümölcs csak szőllőczukrot tartalmaz, míg ellenben a nádczukor kivált a savhíjasokban található. Mesterséges módon ugyan a keményítő is kénsavval szőllőczukorrá változtatható, épen úgy a farost is czukorrá, de a nádmézet ilyen módon nem lehet előállítani. Lehet, hogy a chemia további haladása erre nézve is fog adni útmutatást, s lehet, hogy igazuk lesz azoknak, kik azt állítják, hogy unokáink egykor czukorbeli szükségle töket nem Kelet-India ültetvényeiből vagy a mi répaföldjeinkről fogják kielégíteni, hanem azt talán a fiirészmalmok forgácsaiból vagy felaprózott kertelés- - léczekből fogják fedezni. A czukorfajták magukban két osztályba szakadnak ; az egyikbe azok tartoznak, melyek erjedésre képesek, a másikba az erjedésre nem képes czukor fajták. Minket az utóbbiak, melyekhez tartoznak a manna s a tejczukor, kevésbbé érdekelnek, mert az elsőnek csaknem csupán orvoslási jelentősége van (gyenge hashajtóul szolgál), a tejczukor pedig csupán, mint tej alkotó része bir fontossággal. Ezekből tehát áttérhetünk egyenesen a sokkal fontosabb erjedésre képes ezukor- nemekre. S itt főleg két czukorfajta áll élénkbe : a nádczukor s a pzőllőczukor. A nádczukor cliemiai alkata : szén 42.n rész, hydrogén 6.43 rész, s oxygén 51.46 rész; eszerint chemiai képlete: C12 H22 On, vagyis 12 atom szénre jut 22 atom hydrogén s 11 atom oxygén. A nádczukor színtelen test, mely vízben könnyen feloldódik s ez oldatából négy- vagy liatoldalu dűlt prizmákban kristályódik (kandi- czukor). íze igen édes. Forró vízben tetszés szerinti mennyiségben oldódik ; de ha az ilyen oldat soká marad melegen vagy nagyon felforraltatik, elveszíti azt a képességét, hogy kristályokat jegeszszen. Ekkor szörppé lesz, melyet annyira befőzhetni, hogy üvegszerű tömeggé merevül. E változatát árpaczukornak mondjuk; bizonyos czukrászati édességek előállítása czéljából szándékosan is készítik s többnyire sárga vagy barna; a hol azonban kristályos czukor előállítása forog fenn, ott megjelenése nem kívánatos. A kristályos czukor tömített oldatát soká lehet a levegőn hagyni anélkül, hogy felbomolnék ; hígított oldatban ellenben szintén csakhamar elveszíti kristályozhatóságát. A kristályozliató vagy nádczukor megolvad a hőben, magasabb hőmérsékletben megbámul, habzik, szúrós gőzt gerjeszt —(égett czukorrá vagyis karamellé lesz, melyet leves, sör, likőrök stb. színezésére használnak)-—s végezetül eczetsav s hangyasav fejlesztése közben felbomlik, úgy hogy csak fekete, szenes maradékot hagy hátra. A czukorégetésnél fejlődő sajátságos szag egy képződő koz- más olajtól származik. A czukorkristályok fajsúlya 1.6065 ; a sötétben széttörés közben sajátságosán világítanak, viliódznak. Az alkoholban a czukor csak igen kissé, az étherben s olajokban épeuséggel nem oldható. Hogy a vizenyős czukoroldat a fényt sajátságos módon sarkítja (polarizálja) vagyis a sarkítás síkját balra fordítja, már a III. kötetnek 117. lapján fölemlítettük. Alkaliákkal s alkalikus földekkel, minő a mész stb. vegyül a nádczukor s elveszíti vele édes ízét, de ez alakjában a levegő s nyirkosság bomlasztó befolyásának kevésbbé van alá vetve ; az ily vegyiiletek oldatából szénsavval ismét szabaddá tehető s visszanyeri kristályozhatóságát. A szőlöczukor vagy gyümőlcsczukor kissé más magatartási!. Száz részében van 40.00 százalék szén, 6.67 hydrogén s 53.33 százalék oxygén, chemiai képlete tehát C12 H24 O12. Képtelen kristályodul s szemesedni. Vízben is nehezebben oldódik s
