Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 3-4. kötet (Budapest, 1878, 1879)
4. kötet - Bevezetés
Bevezetés. kából a sóskasav [oxalsav], a czitromból a czitromsav stb.) ; mások csak a chemiai bomláskor képződnek s készítésük ekkor gyakran igen bonyolult eljárási módot kiván. A szerves savak a vízben rendszerint oldhatók, s ha abból lerakodnak, kristályokban történik ez, melyek közönségesen színtelenek. Némelyek illők is. A lak- musz-papirost vörösre festik, s habár erősségre nézve nem érik el a szervetlen savakat, közülök némelyik a gyöngébb szervetlen savat is kiiizi vegyületéből. A legnagyobb részök a szénnel, hydrogénnel s oxygénnel van összetéve. Sőt a sóskasav csakis szénből s oxygénből áll, s ez által legközelebb áll a szervetlen szénsavhoz, másokban azonban más alkotó részek is jelentkeznek ; nitrogén, kén, stb. ; ezek azonban mivel ritkán előforduló álladékok, csekély érdekíiek. A természetes állapotban előforduló szerves savak közül a fontosabbak a következők : A sóskasav (oxalsav), mely nevét arról a növényről vette, melyben kivált dúsabb mennyiségben előfordul, jócskán el van terjedve, s könnyen állítható elő, ha az illető növényt kisajtoljuk s a nedvet gőzölögtetjük. Ekkor só kristályozódik ki belőle. Ez áll oxalsavból s káliból s csak vízben kell feloldani, az oldatot ólomczu- koroldattal elkeverni s az e közben kiváló üledéket (oxalsavas ólomsavat) leszűréssel az oldattól elválasztani, a nyert ólomsóban oly vegyületet kaptunk, a mely könnyűvé teszi a sóskasav tiszta előállítását. A tiszta sóskasav színtelen, közönséges hőmérsékletű vízben nyolczad részében oldható ; igen savanyú ízű s mérges tulajdonságú. Yízhíjas állapotban alkotó részei csupán szén s oxygén, mely elemek 2 a 3 atomhoz való arányban vannak egymással vegyülve. A növényekben a sóskasav nem fordul elő tiszta állapotban, hanem vagy kálihoz, vagy mészhez van kötve. A technikában elég jelentős alkalmazást nyert, még pedig ama tulajdonságánál fogva, hogy vas- oxydokat felold s azokkal színtelen vagy nem igen színes sókat képez. A sóskasavsót vagy tiszta sóskasavat azért rozsda- vagy téntafoltok eltávolítására használják, úgyszintén a kartonnyomás körül, a hol is a vasétetővel megdolgozott kelmére mustrát nyomnak vele, mely a rákövetkező színezés alkalmával nem fog festéket, hanem fehér marad. A borkősav, mely mint savanyú kalisó a szőlő nedvében (mustban), szederben, berkenyebogyókban s sok más gyümölcsben található, a többi szerves sókon kívül alkotó részei közt hydrogént is tartalmaz. Tulajdonságairól mindenki meggyőződhetik, ha a pezsgőpor alkotó részeit külön veszi vizsgálat alá. A nagyon savanyú ízű, vízben könnyen oldható fehér por borkősav, melyet a kelmefestés s kelmenyomás sok czéljaira vesznek használatba nevezetesen a vörös színek szépítésére stb., s némely chemiai készítmény előállítására. Megemlítjük itt mellesleg, hogy a savanyú bor a nagyon savanyú bortól főleg abban különbözik, hogy kevesebb benne a borkősav vagy savanyú borkősavas kali. A borkősav chemiai összetételének vegyii- leti jele C* He Oe. A czitromsav szabadon bőven a czitromlében s éretlen paradicsom-almában fordul elő ; található azonban más gyümölcsben is, ribiszkében, pöszmétében, cse- resnyében, eperben, málnában stb., de rendesen almasawal együtt. Nagy kiterjedésű alkalmazást nyert e sav az orvoslatban, szakácsságban stb., miért is gyárilag állítják elő nevezetesen a déli tartományokban. Az almasav ellenben, mely ugyan a czitromsawal izomer (hasonló chemiai összetételű), csak tudományos szempontból bír jelentőséggel. Ilyenek e savak is : borostyánkősav, czukorsav, benzoésav, chinasav (a china kérgéből), a meconsav (a mákból) stb. Nagyobb gyakorlati érdekű az eczetsav a mely, bár szintén kis mennyiségben fordúl elő szabadon a növényvilágban vagy 8
