Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 3-4. kötet (Budapest, 1878, 1879)
4. kötet - Bevezetés
A szerves savak. 9 kötötten a sókban, túlsúlyban mesterséges utón állíttatik elő. Külömböző viszonyok közt képződhetik, mire még bővebben rátérünk. Itt csak azt említjük föl, hogy a fa bomlási termékének egyikét képezi, ha a fát zárt edényben száraz párlás alá vetjük (faeczet). Összetétele 4 atom szén s 3—3 atom hydrogén s oxygén. Jó erős sav ez, de nem bír mint a legtöbb többi sav közönséges mérsékletben vizes oldatból kristályokat illeszteni, minthogy igen illékony s elpárolog, mielőtt oldata a kellő tömöttségi fokot elérte. Ellenben alkalmas párlási s hütő módszerek utján kristályokban is előállítható, melyek csak 1 atom kristályvizet tartalmaznak. Alkalmazásáról még lesz szó. A fényképírás, cserzés, kelmefestés s kelmenyomás, a téntagyártás s egyebek körül még néhány sav fontos alkalmazást nyer, melyek sok fa kérgében, leveleiben s ágaiban foglaltatnak s egymással sokban egyeznek. Ezek az e nevek alatt : csersav, gubacssav, kozmás gubacssav, tannin stb. ismert szerves anyagok, melyek miatt a cserkéreg, gubacs, suska, sumach, katechu s hasonló növény term ékek igen becsesek. Az állati szervezetben szintén képződnek savak, miről meggyőződhetünk, ha egy népes hangyabolyt bottal feltúrunk. Szemeinket valami éles pára könybeláb- basztja s orrunk sajátságos savanyú szagot érez ; okozza pedig ezt a hangyasav, melyet nagyobb mennyiségben külön állíthatni elő, ha élő hangyákat (a vörös erdei hangya legalkalmasabb rá) mozsárban összetörünk s aztán görebben vízzel párolunk, az átszállt folyadékot szénsavas nátronnál telítjük s enyhe hő mellett a beszára- dásig gőzölögtetjük. Az ilyen módon nyert hangyasavas nátront csak közönséges kénsavval kell párolni s a hangyasav elszáll, melyet az előtében fölfoghatni. E sav azonban épen úgy nem vergődött technikai alkalmazásra, mint nem a tejsav, mely úgy a tej, mint némely növényrészek erjedésekor képződik, s melyet a kovászos-ugorka, a savanyú káposzta s más hasonló eleségnél szándékosan keletkeztetünk. Más állati termékek, minők a zsírok, bomlásuk közben vagy ha alkalmas chemiai elbánás alá vétetnek, szintén savak képzésére adnak alkalmat, sőt némely zsírok már magukban gyenge savi tulajdonságokkal bírnak. E zsírsavak — jókora a számuk — fontosak, mert a szappanfőzésnek képezik alapját. A vajsav, mely az avas vajból állítható elő, a vaj sav-éth erben koránsem emlékeztet márbűzös eredetére, mert különben alig lenne alkalmas arra, hogy a Jamaikában gyártott valódi rum mesterséges utánzatának megadja a fűszeres illatot. Még tömérdek szerves sav volna fölsorolható s számuk még sem volna kimerítve, mert majdnem úgy látszik, hogy a chemikus szabad akaratától függ, hogy mindig újabb s újabb anyagokat állítson elő, vegyületeket s bontásokat váltakozva létesítsen, melyek termékei a chemiailag egymásraható testek egyik-másik osztályának bizonyos rokonulási tulajdonságának tudhatok be. A pikrinsavat, ama szép sárga festőanyagot, melyet azelőtt csak az indigóból lehetett előállítani s magas ára miatt csak a selyemfestés körül volt alkalmazható, most a légszeszgyárak görebeiben s előtéiben meggyűlő piszkos gyiiledékéből, a kátrányból,nyerik, a melyből a pompás vörös s kék festékanyagok is kerülnek, melyek a kelmefestésben valódi fordulatot idéztek elő. Sőt sok szerves test, melyek a közönséges ráhatások iránt közömbösek s azért közömbös anyagoknak is tartatnak, határozott jelleget nyernek, s nevezetesen savaknak bizonyulnak, ha határozott alkaliákkal hozatnak össze. így a czukor a mészszel oly vegyületet alkot, melyben tulajdonságai tökéletesen másokká lettek, gyönge savként rejlik benne. Ha pedig a szerves testeket e szempontból mindösz- szeségökben akarnók szemlélet alá venni, nem igen találnánk határt, melyen belül azok határozott jelleget tanúsítanak. Találmányok könyve. IV. 2
