Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 3-4. kötet (Budapest, 1878, 1879)

3. kötet - A gőzgépek föltalálása

A föltalálás története. 305 339. ábra. Db Caux gőzké-i'j szüléké. házába záratta. Itt látogatta meg Worcester marquis a bölcselőt és Arago szerint itt merítette ez ama eszme gyakorlati értékesítését. Worcester marquis 1663-ban «Száz találmány» leirását adta ki, melyekre sza­badalmat akart venni. Ezek közt volt gőzgépe is, melyet ekkép ír le: «Csudás s hatalmas módját találtam ki, hogy lehet a vizet tűz által megemelni; nem szivattyú által, melynél tudvalevőleg a felszívás magassága korlátozott, hanem más módon, melynél csak megtudjam az edényeket eléggé szilár­dítani , a magasság, melyre, a víz emelendő, korlátlan. Mikor módját ejtettem, hogyan kell edényeimet meg­erősíteni, hogy a belső nyomásnak ellen birjanak állani, egyik edényt a másik után felváltva megtöltém hideg vízzel s a gőzök által oly szökőkutat nyertem, mely szakadatlanul 10 lábnyi magasságú sugarat lövelt. Egy térfogatú gőzzé változtatott víz ily módon 40 térfogat hideg vizet hajtott a magasba, s csak egy ember kellett hozzá, kinek nem volt egyéb dolga, mint két csapot forgatni vagy azért, hogy a gőzöket a megtöltött edénybe vagy hideg vizet a kiürítettbe bocsásson. Ez alatt azonban a tüzet folytonosan éleszteni kellett alatta.» E fönmaradt lerás utáni gépét ilyennek kell képzelnünk (340. ábr.): Az a gőzkazánból az ff csövek ágaztak ki, melyek mindegyike egy mellette álló vizes edénybe torkollott. E ts c edények fölül zárvák s csak a fémek közeiéig érő gg szököcsőveken át ürülhetnek ki. Ha az egyik edény — vegyük, hogy a jobboldali, vízzel van telve, a gözcsap megnyitá­sára a gőz oly nyomást gyakorol a víz színére, hogy az kilövel a szökőcsövön. A p s o csapfordítók úgy lehetnek szer­kesztve, hogy egyik állásban gőzt a másikban vizet bocsátanak be. Worces­ter készüléke annyiban felül áll .^e Cauxén hogy itt az emelendő víz hideg marad , mert a gőz mint mai gőz­gépeinkben más edényben fejlesztetik, s nem abban, hol munkát kell végeznie. És e külömbség fontos. A gőzgép történetében jóval fon­tosabb jelenség a nevezetteknél Papin franczia tudós, kinek neve közismereti!, mert ki ne hallott volna Papin faze­káról, mely nagyobb vendégfogadókban található, hol arra használják, hogy csontokból s liúsmetszelékekből a leg­erősebb levest főzzék benne. A 341. ábr. muatja e készüléket. Erős falazatú vas fazék az, melynek biztosító szeleppel ellátott fedője légzárosan lecsavarolliató. Ha a vízzel, csonttal, hússal, konczczal stbvel telt s szilárd zárási! fazék hevíttetik, a megfeszült gőzök a vizet erőhatással hajtják a fazékban levő szi­lárd álladékokba s a bennök rejlő tápláló anyagokat sokkal teljesebben vonják ki, mint az a rendes főzéssel történik. Papin egyébként is iparkodott a vízgőzöket gya­340. ábra. Worcester gőzgépe. Találmányok könyve. I1L

Next

/
Oldalképek
Tartalom