Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 3-4. kötet (Budapest, 1878, 1879)
3. kötet - A gőzgépek föltalálása
306 A gőzgépek föltalálása. korlatilag hasznosítani s hathatósan mozdítá elő (1690-ben) ez eszmét. Egy tömör dugattyút vagy köldököt, mely a szivattyúéra hasonló, de szellentyűhijas, a gőz rugalmas erejével akarta magasra hajtani, aztán a gőzt hirtelen lehűteni s ekkép hirtelen vízzé változtatni. Mivelhogy a gőz 1700-szor nagyobb tért tölt be mint a víz, a megsürüdés közben a köldök alatt légüres térnek kellett keletkeznie, mire a köldök felszínére nehezedő légköri levegőnek ezt ismét a csőbe kellett visszanyomnia. Papin gondolatát külön iratba foglalta, s gépének mintáját is elkészítő ; a dolognak azonban nem volt semmi sikere. Megemlítendő, hogy gőzkazánján már alkalmazva volt a biztosító szelep, mely szintén az ő találmánya s a nevéről nevezett fazékán is alkalmaztatott. Úgyszintén már Papin mondta azt, hogy hasznos lenne a sűrített gőzök helyett inkább nagyobb feszültségű gőzt alkalmazni. A gőzgép létesítésének eszméje már ekkor sok agyban gyökeret vert s hol ez, hol amaz lendített valamit a már létezőn. így Torn Savery angol kapitány Worcester marquis és Papin gépét ügyesen egyesítő 1698-ban. Ennek gőzgépe, melynek fő részeit a 342. ábra tünteti föl, L és T) két kazánból állt, melyek külön-kiilön tüzelővel bir- tak, továbbá P P gőz- s vízhengerből. A csapfor- 341 ábra. A Papin-féle fazék. dítcval ellátott N & P tölcséreken az L kazánt kétharmad részében, a D kazánt pedig egészen megtöltötték vízzel mire mindkét tölcsért lég- és gőzzárosan elzárták. Már most P-nél alágyujtottak a kazán alatt s mihelyt vízgőzök képződtek, megnyiták (itt átmetszet- ben rajzolt) P kazán csapját. Rögtön gőz ömlött L-ből az 0 csövön át P-be s kiszo rítá az ott levő levegőt, mely az R szelepen át az S csőbe illant át. Mihelyt a P henger gőzzel megtelt, mit fenekének forró voltáról lehet megismerni, a szájcsap bezáratik s helyette a másik P kazáné nyittatik meg, mire a gőzök e hengerből is kihajtják a levegőt. Ez alatt bőven hideg vizet vezetnek az első hengerre, mire az ebben levő gőzök azonnal vízzé sűrűdnek, tehát sokkal kisebb tért foglalnak el mint az imént, míg a henger többi része légüres. Ez üresség azonban rögtön kitöltetik, mivel a külső légköri levegő a vizet az R alatt levő szelepen keresztül P hengerbe felhajtja. Mihelyt ez megtelt vízzel, megnyitják ennek gőzcsapját, mire L-ből gőzök kerülnek a víz fölé s azt, mint azelőtt a levegőt az R szelepen keresztül az S szökőcsőbe nyomják, honnan az kifolyik. A másik henger csak arra való, hogy az elsővel felváltva dolgozzék s ez által szakadatlan vízemelés eszközöltessék, mert míg az egyikben a víz felszáll, a másikból a víz kihajtatik s megfordítva. Az E cső egybeköti az szökőcsőt a D kazánnal s amabból annyi 342. ábra. Savery gőzgépe.
