Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 3-4. kötet (Budapest, 1878, 1879)
3. kötet - A hőmérő
hőmérő ára azonban 40—50 frtba is kerül, míg egy közönséges már 50 kron is kapható. — Az észlelés bizonyos czéljaira különböző öntevékeny hőmérőket készítettek, nevezetesen olyanokat, melyek később is kimutatják, mily legmélyebb vagy legmagasabb állást foglaltak el a legutóbbi észlelés óta. Ezeket maximum- s minimum- hőmérőknek vagy hőfok jelzőknek nevezik. A legismertebb ilynemű műszer a Rutherford-féle (336. ábr.). Két vízszintesen fekvő bőmérő egy deszkára van erősítve, az egyik a kénesős magas, a másik a borszeszes alacsony hőmérsékletek számára. A kénesősben kis aczél bengerke van, melyet a kéneső kiterjedtékor maga előtt tovább tói, visszamentében pedig e helyütt hagyja ; a kénesö legmagasabb állása tehát jelezve marad, mindaddig míg valami delejjel a kis vas jelzéket ismét visszatereljük a kénesőhöz. A borszeszes hőmérőben a jelzék üvegből van, mely két végében bugás vagyis vastagabb. A míg e jelzéket borszesz övezi körül, fekve marad, míg a borszesz előbbre nyomul. De a mint a folyadék hátrább húzódik a jelzék fekvésén túl, azt magával meneszti, mert nem birja a borszeszt felső rétegén levő hártyát áttörni. Az a pont, a hol az üvegjelzék felső bugája maradt, mutatja az időközben beállt legalacsonyabb hőmérsékletét. Az a köriilállás, hogy a fémeket nem egyenletesen, hanem egyiket inkább, a másikat kevésbbé terjeszti ki vagy zsugorítja össze a bő s hideg a fémes hőmérők szerkesztésére vezetett. A vezérgondolat itt az, hogy, lia különböző fémeket hosszában egyesítünk pl. összecsavarolunk vagy hegesztünk, az így képezett egész nem tarthatja meg mindig ugyanezt az alakot, mert hőmérséklet változásakor meg kell vetemulnie vagy megereszkednie. Ha pl. egy czink és egy réz pálczát közép hőmérsékleten egyenes rúddá egyesítettünk, az a növekvő mérsékletben meggörbül, még pedig oly módon, hogy a czink, mely inkább ki akar terjeszkedni az ív külsejét képezi. Ennek megfordítása történik a hidegben, mikor a czink rövidebb lesz a réznél, az utóbbi tehát irja le a nagyobb ívet. A rúd szabad végének e kóborlását valami mutató s ezt valami megfelelő fokozat jelölésére lehet felhasználni. Dreguet párisi órás (1817) fémes hőmérője (337. ábr.) áll egy tekercsbe összehajtott fémszalagból, mely fenn az AAT tartóhoz van erősítve s egyébként szabadon függ le. Az AB fémszalag bárom : ezüst, arany, platina rétegből van összeállítva ; a közbülső, az arany, csak a két külső összeforrasztására való. Az ezüstöt s platinát a meleg s hideg igen egyenetlenül támadja meg, könnyen elképzelhető tehát, hogy a rúgótekercs alsó szabad vége nem marad mindig egy helyben, hanem majd többé, majd kevésbbé ki- s összecsavarodik. E forgás átvivődik a de bosszú tűre, mely egy körosztat felett leng. 300 A hőmérő.
