Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 3-4. kötet (Budapest, 1878, 1879)
3. kötet - A gőzgépek föltalálása
\. A gőzgépek föltalálása. A hő mint erőforrás. A levegő nedvességtartalma. A gőzgép elve. Feltalálásának története. Valódi kora. Blasco de Garay hajója. Salamon de Caux. Worcester marquis. Papin s fazéka. Savery gőzgépe. Newcomen. James Watt s kettősmüködésü gépe. a raagasnyomatú gép. Gép feszültséggel. A gőzgép egyes részei. A gőzgép versengői. Ha minden erőhatás eredetét kutatjuk, mindenütt egy s ugyanazt az okot találjuk, mely mindent föltételez : a hőt. A napfény s nap heve kelti s érleli a füvet, gabonát s ez által nyújtanak embernek, állatnak erőt. Másrészt azonban a nap sugarai a földet övező légrétegeket egyenetlenül melegítik föl s ezzel egyenetlenül terjeszkednek ezek ki ; a könnyebbek fölemelkednek, a hidegebbek a mélybe áramlanak, s e szakadatlan mozgást, a szelet felhasználjuk a szélmalmok kelepeinek, a hajók vitorláinak hajtására. A hő az, mely a vizet a föld felszínéről elpárologtatja s mint gőzt emeli a felső légrétegekbe, a hol ez ismét, ha hideg légrétegek a nedves meleggel keveredtek, köddé s felhőkké sűrűdik, a magas hegyhátakra lecsapódik, innen pedig számtalan érben a föld nehézkedése által vonzatva ismét a mélységbe törekszik. Az egész munka, melyet a hegyhát lejtőjén a tengerig lerohanó víz estében végez, vagyis eleven ereje nem más, mint következmény, más alakja a nap hevének, mely által a folyók felszínéről mint gőz emeltetett föl. Minden erő hő, valamint minden hő erő. A gőznek, mely hatalmas gőzpörölyöket mozgat, nincs sajátságos külön ereje, valamint a víz sem bir ilyennel. A gőz, ez újszülött óriás, vaskarjával benyúl a földgyomrába s kincseiből milliónyi mázsákat hoz a napszintre. Mint csak varázsütésre előáll a formátlan tömegből a sugár vashajó ; a gőz építi, a gőz viszi elemébe s gőz által hajtva szárnyalja túl futásában fából való társát. A gőz őrli meg a kenyérnek való lisztet, fonja meg a gyapjút s gyapotot, megszövi ezeket s nyom a könnyű szötteményre pompás virágalakzatokat. A kerekek ezreit mozgatja a gőz, mindegyikök egyetlen egy nyomással szétmorzsolhatná az embert, s mégis a leggyöngébb gyermeki kéz megakaszthatja e hatalmas hajtó erőt. Lássunk egy gőzgépet. Gyakran kicsi, csinosan kidolgozott holmi az, melyről alig hinné el az ember, hogy mindazok a működések, melyeket látunk, tőle valók. Mintegy játszva mozog fel-alá egyenletes ütemben a köldökrúd ; a lendítő kerék látszólag mi hasznot sem téve forog vele. Minden hajtómű mozgását egyetlen egy tengelytől, a fő gerendűtől nyeri. Kerekek s hajtókkal, futószíjakkal vagy más készületekkel tovább vezettetik az erő s mindenüvé elvezettetik, hol rá szükség van, gyakran messze távolba, le vagy föl. «Hány lóerővel dolgozik e gép?» kérdjük. Tizenötöt, húszat, harminczat vagy még többet nyerünk feleletül ; vasutakon s gőzhajókon százakról, sőt ezer s több lóerőről hallunk beszélni. És mind e roppant erő — a legegyszerűbb módon kevés vízből s kevés szénből látszik eredni ; a víz gőzzé lesz 6 a gőz egy köldök-rúdat tói maga előtt, ez a legegyszerűbb eszköz ily nagyszerű sikerek elérésére.
