Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 3-4. kötet (Budapest, 1878, 1879)
3. kötet - Bevezetés
8 Bevezetés, nemüekre. Ez állapotokat, a halmazállapotokat sok esetben más-mássá változtathatjuk el s alkalmazzuk a fémek ömlesztésénél s mintázott tárgyak öntésénél, a lepárolásnál, a kelmefestés és kelmenyomás szárító kamráiban, a hol a kelmében rejlő vizet elgőzölögtetik. A vonzó molekuláris erők ellen hat a hő, ez a részecskéket egymástól el tudja távolítani, tehát a szilárd testeket cseppfolyósakká, emezeket pedig gáznemüekké változtathatja. A légnemű testek alaktalanok. A folyósak alakjukat az azokat magába foglaló edényéhez képest, változtatják és csak egy, a nehézkedés ereje által meghatározott felszínnel birnak s ez a tükrük. Ez mindig vízszintes (innen e név is) síkban terül el, melynek azonban mindig oly hajlása van, mint a földszinének. A messzeségbe vesző tenger tükrén a távolról jövő hajó lassú felmerüléséről látjuk e liajlást, göm- bölyödést, mely nekünk a szárazföldön levő kis vízmennyiségeken fel sem tűnik. A szilárd testeknek alakjuk van. Ha úgy képződnek mint az állat növése által, a növény csírázása által, vagy mint a bizonyos chemiai összetételű anyagok folyós oldatokból kiválás által, az alak törvényszerű, mely ugyanazon módon mindig azon föltételekből ered. A növények s állatok képződésénél közreható erők kölcsönössége oly sokszerii, hogy alakulásuk titkát belőlük nem egykönnyen tudhatjuk ki. A szervetlen testeknek viszonyai egyszerűbbek. Ezek, melyeket kristályoknak mondunk, tisztán geometriai alapjelleggel birnak s lassú képződésük a szemlélőnek bizonynyal nagy szellemi gyönyörködtetésére lehet. 1. ábra. Növekvő timsókristály. Ki ne örvendett még meg azoknak a csinos alakzatu csillagoknak s jégtűknek melyeket, egy havazás milliomszámra ejt le ? ki nem csodálta meg azokat a rendszeres képződéseket, melyek a chemiai gyárak legkiilömbözőbb oldataiból lerakodnak ? A legparányibb anyagrészecskékben is úgy tetszik, hogy lélek lakozik bennök, mely őket mathematikai törvényszerűséggel kényszeríti köröskörül sik, sima lapokkal zárt testek képzésére. A dolog menetét könnyű szerivel figyelemmel kisérhetjük, ha valami könnyen kristályodó sóval (timsóval, rézgálicz vagy ilyessel) telitett oldatot készítünk és ebbe egy hajszálra vagy selyemgubófonálra kötött ugyanily sóból való kis kristályt, milyenek az edény fenekére elóbb lerakodnak, belé lógatunk, (l.ábra.) A szilárd testek azonban, a mi részeik belső elrendezését illeti, ismét nagy különbséggel birnak. Közülök ugyanis egy sem képez magában összefüggő tömeget, közök, hézagok vannak bennök, melyeket likacsoknak nevezünk. Minden test likacsos. A finom hártyává vert arany nem átlátszatlan. Likacsosságánál fogva egyes sugarat átbocsát. Az elefántcsontot s márványt befesthetni, vagyis likacsaik befogadják a feloldott festéket, s ott fogják, ha az oldószer azokból elgőzőlgött. Inkább szembetetszik a testek az általános tulajdonsága a szűrésnél, mely gyakran vétetik alkalmazásba. (2. ábra). Szövetek, fövény, szén, enyvtelen papír szolgálnak a folyadékoknak a benA szűrő és alkalmazása a szűrésnél.
