Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 1-2. kötet (Budapest, 1881, 1877)
1. kötet - A tűgyártás
78 A tűgyártás. vasvonalzó kerül alkalmazásba, mely rovátkok mindegyikében csak épen egy tűnek van helye. Egy marék tűt végig húznak e vonalzón és meggyőződnek, váljon minden rovátkába jutott-e egy. A kötőtűk készítési módja ráüt a varrótűkére, csakhogy sokkal egyszerűbb, minthogy a ttífok egészen elmarad. A vas- vagy aczélhuzalt a csúpvágóval a kellő hosszra kiszabják, a csápokat kiegyengetik, két végükön tompahegyet köszörülnek rájuk, edzik, befuttatják és megsurolják. A hajtűk a huzalból kiszabatván, két végükön szintén kihegyesíttetnekr és egy tőn meghajlíttatnak. Ezeket nem edzik, de kékre futtatják, vagy lenolajjal befeketítik. A gombostűk gyártása. A gombostűkhöz való anyag majd mindig sárgarézhuzal. Az első munka a felgombolyított huzalnak kiegyenesítése az egyenesíton (Richtholz, engin). Egy keményfa- deszkán hét erős peczek van beverve, melyek helyes elrendezése fontos. Nem állnak egy sorban, hanem az első, harmadik, ötödik és hetedik peczek az egyik oldal felé, a közbeesők a másik oldal felé sorakoznak, úgy hogy tulajdonkép két sort képeznek, melyek azonban oly közel állnak egymáshoz, hogy a köztük végighuzott huzal minden egyes peczekkel erős érintkezésbejut és kénytelen könnyű kígyódzással ide-oda mozogni. (108. ábra.) Ezzel elveszíti eredeti görbüléseit és kiegyenesül. Mikor a huzalgöngyöleg eleje a peczkek közé van betéve, meg fogja azt egy munkás egy fogóval és vagy busz lépésnyit húz rajta, ekkor szorosan a peczek előtt lecsípi és tovább folytatja a húzást mindaddig, míg az egész göngyöleg egyforma hosszú egyenes darabokká van változtatva. Ezek immár ép úgy mint a varrótűgyártásnál hosszmintákban kettős tűhosszra vágatnak. Ez lábítóval mozgásba hozott tőke-ollón történik. A munkás perczenkint hat vágást tehet és óránkint 30—50.000 kettős csúpot szolgáltathat. A kétoldalú kihegyesítést s ezt követő felezést már ismerjük; csak hogy a köszörülés 109. ál»a. A gomb-tel eres fonása. nem homokköveken, hanem 12—15 cm. átmérőjű gyorsan keringő aczélkorongokon (liegyző- gyűrűkön, Spitzringe, meule) történik, melyek keredéke reszelővágású, s pedig a tű minőségéhez képest, hol durvább, hol finomabb. A hegyzés itt csak úgy megy végbe, mint a varrótűknél, csakhogy a rézhuzal pora még ártóbb az egészségnek. Fuvókészülékekkel ugyan segítenek a dolgon annyira mennyire, de a 11J. abra. 110. és 111. ábra. Gomb-teke; esek.
