Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 1-2. kötet (Budapest, 1881, 1877)
2. kötet - A gyújtószerek feltalálása s a villó
278 A gyujtószerek feltalálása s a vilió. indult, a gázfejlődés az elégésnél keletkező hő által folytonos marad. A gyertya bele épen úgy dolgozik, mint a gázintézet görebe, csak bogy a gázt nem vezetik előbb gazometerbe, 'hanem mindjárt fejlődése helyén égetik el. E gázt minden égő gyertyánál láthatjuk. A láng t. i. bárom rétből ál : a belső sötétből, abból a részből, bol a fejlődött gáz legelőbb gyűl meg, ez úgyszólván a gazometer ; egy e fölött terülő, világosan égő rétből, a hol a kiterjedő gáz részben elég, melyben a szénrészecskék élénk izzásba jönnek, s végül egy külső, kékesre festett palástból, mely az utolsó éghető alkotó részek elégéséből képződik. HŐ-források. Tűz ismét tüzet gyújt. A hol azonban a tüzet még előbb éleszteni kell, a meggyújtáshoz szükséges bőt előbb elő kell idézni. A természetben a liő-források nagy számával találkozunk. A nap sugarai a földnek melegét visszaszerzik, melyet ez a hideg világűrben kisugárzás által folytonosan veszít s mely kihűlés folytán végre hideg bolt sziklává mere- 141. ábra. A láng. , ,, . , ,, ,, ,, vednek. A nap melege lenyegeben nem egyeb annál a melegnél, mely a földön cbemiai s fizikai erők együvéhatása által keletkezik. Mi ugyanazt a hatást idézhetjük elő a villamgép szikrájával, valamint a melegítő napsugarakkal, ha a hatást kellően fokozni birjuk. A villám villamos szikra. Ott gyújt, a hová üt s salakká olvasztja, elpárologtatja, a mit ér. A villámgépből ugró szikra pedig nem egyéb, csakhogy a villám különösen nagy szikra. A napból, a földgyomrából áramló melegségen, s a fizikai erőkön kivül, milyenek a villamosság s delejesség, a földön soha sem nyugvó cbemiai átalakulás folyamata, mely az életet fentartja s a csírázást, virágzást s elhalást kiséri s föltételezi, oka a folytonos bőfejlődésnek. Ha ez nem is fokozódik mindig a tűztiineményig a földréteg emelkedett hőmérséklete, melyen belül az állati s növényi maradékok televénynyé bomlanak, s egyéb ezer dolog bizonyltja, hogy a látszólag legjelentéktelenebb bomlás s újjáalakulás alatt a bőviszonyok közt soha sem hiányzik a változás. Cbemiai folyamatok mindenütt idézlietők elő, s mivel ezek oly soksze- 142. ábra. Híja az oxygénnek. rűek s oly különböző viszonyok közt történhetnek, fenáll annak a lehetősége is, bogy a szokásos tűzi szerszámok nélkül egyéb módon is tüzet gerjeszthetünk. Tűzgerjesztők. Ha kezünket valami dui’va lapon végig liuzzuk, ujjaink- ban a meleg érzetekéi; ha rúdon, kötélén gyorsan lesikamlunk, a fejlő bő égés sebe-
