Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 1-2. kötet (Budapest, 1881, 1877)
2. kötet - A kén ipara
276 A kénipar. A kénsulfid erős világgal égő folyadék, rothadt répára emlékeztető a szaga, s kábító mint a chloroform. Gyúlékony s tűzveszélyes, nehezebb aviznél, nem elegyedik ezzel s leginkább víz alatt tartják. Tecknikai becse nagy oldó erejében van. A kaucsuk vulkanozásában nagy szerepet játszik. A kénsulfid gyártása abban áll, hogy kéngőzöket izzó faszénen járatnak végig. A két elem (1 atom szén, 2 atom kén) egyesül s a vegyűletet csak egy hűtőben sűrítik s egy edényben víz alatt felfogják. A gyártáshoz szolgáló legrégibb készüléket a (140. ábra) mutatja. Egy hengeres lángolóban egy nagy palaczkalakú agyaggyőreb áll, melybe felül egy vas párlócső van betapasztva ; alul agyagdugóval zárható cső ágazik ki, melyen át teszik be a ként. A gőreb faszéndarabkákkal van egészen megtelve. Mikor a készülék ki van fűtve s a gőreb tartalmával együtt élénk veresizzásba van hozva, rudasként tolnak be az alsó csővön s gyorsan elzárják. A kén megolvad s a gőreb fenekén forr, a gőzök a szénen végig mennek s a, szénsulfid-párolás addig tart, míg van szén s kén. Az előtében víz alatt gyűlő párolmány sárga.
