Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 1-2. kötet (Budapest, 1881, 1877)
2. kötet - A kén ipara
272 A kén ipara. Mindamellett, hogy e fehérítőszernek nincs tartós hatása, nem lehetni el nélküle az oly anyagoknál, melyek a chlór hatását meg nem tűrik vagy a melyek színe a chlór- nak nem enged. Ilyenek nevezetesen a gyapjú, selyem, toll, halcsont, bélhúr, fürdőszivacs, kosárfonóárúk stb. A régebben szokásos kénkamrák helyett a mai technika a folyadék-fehérítőt használja, mely vízbe oltott kénes savból áll. A kénes savnak oxygénszomja képessé teszi erjedés- és rothadásgátló szerűi való használatát. Mert mivel minden erjedés s rothadás élesztője az oxygén, megfogható, hogy oly anyag, mely az oxygént annyi erővel leköti magának, másfelé való működését meggátolja. Ezen alapul a boroshordók kénezése. A kénessavas só képződése igen könnyű szerrel megy végbe, ha a gáz az illető gázokkal érintkezésbe hozatik. így a kénessavas mész úgy készül, hogy a kénes savat nedves, frissen oltott meszen vezetik át stb. Az alkénessav azon chemiai dolgok közé tartozik, melyet még senki sem látott szemmel ; magában nem, s csak vegyületekben létezhetik. Ha kénessavas natron- oldatot kénnel főzünk, az utóbbinak egy része elillan s a folyadékból egy új, szép kristályokat lövelő só képződik, az imént nevezett alkénessavas natron, mely a fényképírásban nagy szerepet játszik. A míg a kénes sav 2 rész oxygénből s 2 rész kénből áll, az új só sava a két alkotó részt 2 : 2 arányban bírja ; ha azonban a sót valamely erősebb sav megbontja, nem alkénes, hanem kénes sav fejlik, mi alatt a két kénrész por alakban kiválik. A kénsav úgy keletkezik, ha kénessavas gőzök levegővel s nyirkossággal érintkezésbe jönnek ; e folyamat vulkános tájakon folytonos. De mivel e sav a természetben többnyire alkalmat talál valamelyes aljjal vegyülni, ritkán mutatkozik szabadon ; ez csak egyes vulkános forrásoknál történik. A kénsavnak első mesterséges előállítása igen régi. Vasgáliczból vagy timsóból fejlesztették s sűrű voltánál fogva vitrioolajnak nevezték el ; valódi természete azonban ismeretlen maradt, míg Lavoisier fölismerte, hogy az a kénnek oxygénnel való vegyűlete. A kénsav készítésének legrégibb módszere szűk körre szorítva ma is a gyakorlatban van, s készítménye füstölgő vagy nordhausi kénsav néven ismeretes. Sokkal olcsóbb azonban az új módszer készítménye az u. n. angol kénsav, mely roppant mennyiségekben gyártatik s használtatik el. A füstölgő s angol sav nem egészen egy természetűek, s e különbség okozza, hogy a régi módszer az új mellett még fenállhat, habár úgy mint a törpe az óriással szemben. A füstölgő kénsav, mely nevét onnan vette, hogy a levegővel érintkezésbe téve, füstölögni kezd, vasgáliczból gyártatik. Ezt serpenyőkben befőzik s az eredmény gáliczkő, melyet agyaggörebekben a sav kiűzése miatt párlásnak vetik alá. A párlás maradéka vasoxyd, mely a kereskedésben caput mortuum, kolkotár, fényelőpír stb. név alatt ismeretes. Az angol kénsav gyártása sokkal jelentősebb iparág. Az «angol» jelzőnek ma, mikor minden iparos ország maga födözi szükségletét, csak az az értelme, hogy ennek gyártási módja Angliában keletkezett. A gyártás feladata első sorban a kénes sav előállítása kénből, mire másik alkotó részét az oxygént járúltatják hozzá. Ha itt-ott némileg eltérő eljárást követnek is, a most szokásos mindig a következő míve- letekkel jár : Lakén elégetése, 2. a salétromsav bevezetése s az ebből keletkező gáznemek ráhatása a légköri levegővel s vízgőzzel egyetemben, 3. a salétromgázok visszatérülése, 4. a gyártott kénsav tömítése. A (137. ábrához) adott magyarázat a követetteljárásról világos képet ad. Az ABC ólomkamarák, melyek inkább termeknek mondhatók, hengerelt ólomlemezekből vannak összeállítva s erős faalkotmányba vannak felfüggesztve. Balról D és E-nél két szakban van a kénégetőkemencze, mely egyúttal a gőzkazánt is fűti. A készülék első sziik lépcsős osztályában felszállnak
