Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 1-2. kötet (Budapest, 1881, 1877)
2. kötet - A kén ipara
A kén vegyülése oxygénnel. 273 az elégetett kén által elégetett kénes sav gőzei, s felül jobbról az első kamarába áramlanak, hova egy erős gőzáramlat mutatja nekik az utat ; egy csövön ide be levegő is jut. E kamarában keverednek össze tehát főleg a kénes sav, levegő s vízgőz. A következő B kamarába a salétromsavat vezetik be s itt felbomlik. A már itt a kamara fenekén meggyűlő kénsav azonban nagyon el van keverve salétromos savval ; tehát innen ismét visszavezetik az első kamarába, a hol ez idegen alkotó részt kileheli, mely a beáramló gázkeverékkel kölcsönhatásba lép. A C kamarában megy végbe a savképződes fő része, ide is bocsátják be a legtöbb gőzt. Hogy a még használaton kivül maradt salétromgázok lehetőleg visszatartassanak, a gáz- s gőzkeveréket, miután egy lapos ólom hűtőn mentek keresztül, G kokszrétegen vezetik át, a melyet egy magasabban álló edényből folyvást tömített kénsavval itatnak. Tömített állapotban e sav t. i. salétromos savat nyel el, s ezeket fogják itt fel. A vele megtelt sav a koksz aljában gyűl meg s egy ólomcsővön a készülék másik végére folyik, a hol a c edényben egyelőre helyet talál. Időről-időre kiürítik, azaz egy csapkészülékkel elzárják visszamenő útját s a kazánból gőzt bocsátanak rá. A gőznyomás a savat a rézsútos álló csövön az f edénybe hajtja s innen lefolyatják az F előkama- rába, a hol az ólomlemezekből álló lépcsőkön kell lehaladnia. Egy alul beágázó kis gőzcső egyre vizgőzeit bocsátja elejébe, melyeket mohón elnyel s azzal meghígul. E hígulás folytán nem bírja megtartani a salétromos gőzöket ; ezek kiválnak, de mindjárt a kemenczéből Találmányok könyve. II. 35 137. ábra. A kénsav gyártásához való készülék.