Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 1-2. kötet (Budapest, 1881, 1877)
2. kötet - Az üveg és feldolgozása
242 Az üveg és feldolgozása. üveget, mindamellett Rómában csak Nero alatt állítatott fel az első üvegcsűr, mely szintén csak rósz ivóedényeket szolgáltatott. A finomabb üvegek még abban az időben oly drágák voltak, hogy nevezett császár egy pár szép üvegtálczát mai pénz szerint 1500 írtjával fizetett meg. Kr. e. 210-ben Rómában már annyi volt az üvegcsináló, bogy külön városnegyedbe kellett őket utasítani. Hogy a rómaiaknak voltak ablaküvegeik, bizonyítják a Pompéji romjaiban talált ablaktáblák. Ügy látszik, bogy mindjárt a kellő nagyságban öntötték, mert széleik nem metszettek, hanem keredékiikön ömlődtek. Ablaktáblák, mint már említők, már Krisztus születése előtt is voltak, de nagyobb mértékben alkalmazva csak az V-dik században találjuk Konstantinápolyban a Sofia templomon ; 647-ben Angliában Weremoutli templomát s kolostorát látták el olyakkal ; azonban ezek költségesek voltak s oly ritkaságok, hogy a legnagyobb fényűzésnek tudták be. Még 1573-ban is Northumberland herczege, mikor Alnwich Castle kastélyából elutazott, szolgaszemélyzetével leszedette az ablaktáblákat, hogy az időjárás ne tegyen bennök kárt. Magyarországon az üvegablakok a XV-dik század elején honosodtak meg s Pozsonyban már 1439-ben általán voltak üvegtáblák az ablakokon. Lassankint avelenczeiek által elterjedt az üvegkészítés mestersége, s készítményeik egyre olcsósodtak, úgy hogy az üvegtáblák megszűntek a gazdagok előjoga lenni. Az üvegkészítés iskolája a középkorban s egész a XVIII. századig Velenczében volt, s pedig Murano szigetén. Itt is készültek az első üvegtükrök; feltalálásukat 1308-ra teszik. Míveletek az üvegcsurben. Lépjünk már egy üvegcsürbe, mint oly helyre, hol az üveganyagot megolvasztják, s a belőle készítendő tárgyakat vagy befejezik, vagy legalább nagyjából dolgozzák ki. Az üvegcsűr tágas, felül födött helyiséget képez. Közepét e helyiségnek egy nagy kürtő foglalja el, melyhez két oldalt az ömlesztő s munkapestek építvék, melyekből a füst a nagy kürtőn vonul ki. A üveggyártáshoz többféle kemencze kell, melyek mindannyian az üvegcsűrben együtt s rendesen összeköttetésben vannak, hogy az egyikből elvonuló hő a mellékpestben egyéb munkához még fel legyen használható. Az ily kemenczék vagy kemenczeosztályok kellenek az iivegelegy előmíveléséliez (pergelő pest, Kalzinirofen), az olvasztóüstök melegítéséhez, az ablaktáblának s közönséges tükörüvegeknek való üveglemezek nyújtásához, a kész üvegárúk hűtéséhez s a tulajdonképi olvasztáshoz. Az üvegolvasztó kemencze, mely mindnyája közt a legfőbb, a lehető gondossággal tűzálló agyagból vagy téglákból épül, s keresztmetszetében vagy körkerek vagy tojásdad alakú. Hogy e kemencze anyagának jóságától sok függ, elgondolható, ha tudjuk, hogy nemcsak tartós fehéren izzó hőt kell kitartania, hanem hogy az üvegelegynek e hőben elillanó alkaliais clilórfémei belső falán erőt vesznek s azt rongálják. Azért a jó olvasztókemencze, a mennyiben kemény üveg előállítására liasználtatik, ritkán tart ki 18 hónapig. Az üvegkemenczék jelentékeny átalakulást szenvednek, mit nevezetesen az újabb tüzelőanyagok okoztak. Az ismert legrégibb olvasztót mutatja a 104. ábra, mely magától is megérthető. A ma használatban levő kemenczék természetesen berendezésükre nézve nagyon különböznek, de nemcsak a régibb szerkezetitektől, hanem egymás közt is, mert a tüzelő anyag természete s a kifejtett hő 104. ábra. Eégi iivegolvasztó-kemencze.
