Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 1-2. kötet (Budapest, 1881, 1877)
2. kötet - Az üveg és feldolgozása
Az üvegkemenczék. 243 foka szerint változnak a föltételek, melyektől a tüzelés módja függ. Majd körben állanak az üstök a tüzrács körül, s ez a legközönségesebb, vagy úgy, hogy a tűztél- alattuk vonul el, majd pedig egy egyenes vagy két párhuzamos sort képeznek, a melyre a láng odacsapódik. Minden üst felett a kemen- cze falában egy nyilás van, melyen át a munkás szerszámaival az ömledt üveg- anyaghoz jut. Hogy az üstök fölé kupolaszerű tető boltozódik, nagyon helyén való, mert a keletkezett hő oly jelentékeny hogy a tűz oly közelségében senki sem tartaná ki. A forró lég részben a kürtőn vagy kürtőkön száll el, mert némely ke- menczénél, mint pl. a 105. ábrában átmetszetben, s a 106. ábrában külről láthatónál, minden egyes üstnek meg van a maga kürtője ; részben a melléki keinen - czeosztályokba vezettetik az oldalcsatornákon, a hol a pergelés, hűtés, a tüzelőfa szárítása stb munkájához talál alkalmazást. A 105. ábrában [a a tűzrács, b b az illanok (Füchse, échappement, Hue) melyek a hőlégnek a T kürtőkbe való elvonulását eszközük, C C a munkalukak. Az S üstöket a F nyitásokon teszik be, melyek az ábrában elütő vonalzással vannak jelezve. R a hamutér, melyben a levegő már eleve kimelegedik, mielőtt még a rácson át a tüzelőanyaghoz ér. A kemenczekérdés az üveggyártásnál rendkívül fontos, mert a mindenekfölött álló tekinteteken kivül, minők a tüzelőanyag lehető megtakarítása, lehető tökéletes füstemésztés, a hőhatás legfőbb fokának elérése, tartósság stb., még egyébrendszabályok is szemmel tartandók, melyeket végre kell hajtani, hogy a folyamat megzavarása meggátoltas- sék, vagy ha beállt, elhárítható legyen. Ezek közzé tartozik az üst törése s folyós tar105. ábra. ITvegömlesztő átmetszetben. 31* 106. ábra. Üvegömlesztő külseje.
