Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 1-2. kötet (Budapest, 1881, 1877)

2. kötet - Timsó, széksó és salétrom

A salétromsav. 237 kerül a nyerslúgba, a kikapart lisztet pedig lecsepegtetik a mosóteknökbe. Ezek nagy, a fenék felé szűkülő teknők (101. ábra) lukas deszkával a fenék felett, melynek likai parafadugókkal vannak bedugva. A teknőket tetézve teli verik salétromliszttel, tellített salétromoldattal szíirőrozsán át leöntik s néhány óráig úgy hagyják, mire a dugókat kihúzzák s a folyadékot lefolyatják. A telített salétromoldat nem hordhat el magával salétromot, de elűzi az anyalúgot, mely a konyhasót rejti magában. E mosásokat több ízben ismétlik, az utolsóhoz azonban nem vesznek salétromoldatot, hanem kevés tiszta vizet. Miután a salétromliszt több napig a lecsepegetés végett a mosó- teknőkben állt, oly formát adnak neki, a minőben a kereskedésbe jut; vagy megszárítják kimelegített fémlemeze­ken folytonos kavarás közt, hogy ne darabosodjék, s ekkor homokos por alakú ; vagy lehető csekély hőben megömlesztik s kenyerekké öntik, mely alakban azonban nem minden czélra egyformán jó. Mint árúczikk tudvalevőleg legtobbnyire nagy knsta- J lyokban fordul elő. Ezeket úgy nyerni, hogy a salétromlisztet forró vízben a telítésig feloldják s zavartalanul engedik kihűlni. A salétromsavat már az arab chemikusok ismerték, mint azt fenn­maradt irataik bizonyitják, sőt nem valótlan szinü, hogy már a hajdani egyiptomiak előtt is ismert volt, legalább mumiaöltönyökön oly fekete rajzok találtattak, melyek valami ezüstténtával készültek, úgy hogy föltehetni, hogy ismerték a pokolkövet (a salétromsavas ezüstoxydot) s e szerint a salétromsavat. A régi alchemisták irataiban a salétromsavnak többféle a neve, melyek közül járatosak még ma is az «aqua for­tis», s a «választóvíz». Gyárilag úgy állítják elő a salétrom­savat : az G öntöttvas hengert (102. ábra) megtöltik salétromsavas sóval (natrium sa­létrommal, ritkában kalium salétrommal), melyre kénsavat öntenek, a hengert elzárják és egy üveggörebnyakkal összekötik a D kőkorsóval. Ez egy csövei egy hasonló F korsóval van összekötve, s ez egy harma­dikkal stb., melyben az első korsóban nem tömült gőzök fölfogatnak. Az első korsóban foglalt salétromsav az eladásra elég erős, a többi gyöngébb salétromsavat ad : a közön­séges választóvizet. A salétromsav technikai alkalmazása azon a tulajdonságán alapszik, hogy bizonyos testekkel érintkezésbe hozva, nitrooxyddá s alsalétromsavvá s ozonná bomlik ; ez utóbbi az illető testtel vagy oxydot képez vagy vele sajátságos vegyületté oxydálódik, míg az alsalétromsav szerves vegyületek jelenlétében, úgynevezet nátro- vegyületeket képez (nátrobenzalt vagy mesterséges keserümandolaolajt, nátronafta- lint, nitroglicerint vagy robbantóolajt, nitromannitot, lővőgyapotot, pikrinsavat). A tojásfehérjés testeket (bőrt, gyapjat, selymet, szárút, tollakat) az erőshatású salét­romsav tartósan sárgára festi (valósziniileg pikrinsav képzése által). A salétromsav azt a tulajdonságát, hogy bizonyos festékanyagokat, mint az indigokéket, megbom­102. ábra. Salétromsavat fejtő készülék.

Next

/
Oldalképek
Tartalom