Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 1-2. kötet (Budapest, 1881, 1877)

2. kötet - Timsó, széksó és salétrom

238 Timsó, széksó és salétrom. lasztja, a kartonnyomásnál használják ki, úgy hogy kék alapra sárga rajzot létesí­tenek salétromsav rányomása által, továbbá a posztószövésnél a roszogó sárgára étetésére. A kalapgyártásnál kénesőt oldanak salétromsavban, hogy a síma sző­röket a nemezülésre alkalmassá tegyék. Leginkább használják a salétromsavat a kénsav gyártása körül ; továbbá sokszoros alkalmazást lel a fémfeldolgozásnál, így többi közt az aczél s réz kimarásánál, az arany festésénél stb. A király viz csupán keveréke a salétromsavnak és sósavnak (sok esetben a salétromsavas natron és sósav olcsóbb keveréke is kielégítő), mely oldó s oxydáló szerképen még ott is nagyhatású, a hol mindegyik sav-alkotó része magában gyenge lenne. Az arany pl. épen úgy mint a platina sem a sósavban, sem a salétromsavban egy magában nem oldékony ; mindketten egyesülten megbirnak a fémek királyával, feloldják azt, honnan a keverék királyviz nevét is vette. A salétromsav itt is oxydáló test szerepét játsza : az arany csak a sósav clilórjában oldódik ; a királyvizben azon­ban a bomlás s vegyülés folytonos folyamata megy végbe ; az oxygen lassanként elhagyja a salétromsavat, a sósavat megfosztja a megfelelő mennyiségű liydrogéntől s vizet képez, mi alatt a felszabadult chlór hamarosan folyós chlóraranynyá vegyül az aranynyal. Mihelyt a folyadékban levő két sav egyike kimerül, megszűnik a hatás.

Next

/
Oldalképek
Tartalom