Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 1-2. kötet (Budapest, 1881, 1877)
2. kötet - Timsó, széksó és salétrom
Timsó, széksó és salétrom. Az alkaliák a természet háztartásában. A hamuzsir. A tirnsó. Timsóérczek s timsófőzés. Kénsavas agyagföld. A széksó. Természetes és mesterséges. Leblanc eljárása. A konyhasó. A kilúgzás. Vízhijas, izzított s kristályos szóda. A salétrom ; finomitása. A salétromsav s előállítása. A természet néhány mozgékony anyaga a többi nehéz mozgalmit anyagok nagy mennyiségével számtalan testté vegyül. E mozgékony anyagok : az alkaliák, melyek vízben oldékonyak lévén, körfutást tesznek a természet minden országában. Ilyenekül ismerjük a kálit, nátront, lithiont, s újabban a színképelemzés utján a caesiumot, rubidiumot és a thalliumot. Chemiai szempontból nem tekinthetjük egyebeknek, mint bizonyos könnyű fémek oxydjainak. Leginkább fordulnak elő a szilárd kőzetekben, melyekből a levegő s víz egyesült hatása következtén kiválnak, a kőzetet elmállasztják s növénytermesztő televénynyé változtatják. A kovasavat, melyhez a kövekben az alkaliák kötve vannak, a levegőnek szénsava a mállás alatt kiválni kényszeríti, mi által szénsavas só képződik, melyet nagy oldható volta folytán a vizek csak hamar magukba vesznek föl s velük tovább hömpölyögnek. Mennél forróban hatnak a föld izzó gyomra által hevített vizek az általuk keresztül kasul járt kőzetekre, annál nagyobb a bontó erejök, annál többet vesznek föl magukba az oldékony alkotó részekből, mint azt az ásványi vizeken tapasztaljuk. Az alkaliákat a természetben mindig só-alakban találni. A mit belőlük a növények magukba fölvesznek, oly savakhoz kötődik, melyek a növényekben természetükhöz képest s az alkaliák hatása által képződnek (növényi savak). A szöllőtő fürtjében például, mely nagy kalifogyasztó, kettős borsavas kálit (borkövet) találunk, a berkenyében almasavat, a czitromban czitromsavas kálit vagy nátront stb. Ha azonban a növényt elhamvasztjuk s a hamút kilúgozzuk, csak mindig szénsavas sót nyerünk, mert a növényi savakat a tűz megemészti, de helyükbe lép azonnal a szénsav, az elégés terméke. Ha valahol natronsó clilórgázzal, sósav gőzeivel vagy sósav tartalmú vízzel találkozik, konyhasó képződik. Minthogy azonban a szabad természetben ily találkozás mégis csak elvétve fordulhat elő, nem igen lehet tiszta képzetünk arról, mily körülmények közt képződhettek egykoron a konyhasónak azok a roppant tömegei, melyek részint a tengerekben feloldva, részint a földben mint kősó vannak felhalmozva. Azzal kell beérnünk, hogy a világtengereket híg sóoldatoknak tekintjük, a kősótelepeket pedig kiszáradt tengereknek. A kovasavon s clilóron kivül az alkaliák az ásványországban még fluorral (a kryolithban mint fluornatrium) salétromsavval mint salétromsavas kali s salétromsavas natron, kénsavval mint kénsavas só a timsóban, jóddal mint jódkalium s jód- natrium, brómmal mint brómkalium s ilyfélékké vegyülve fordul elő. Habár mindezek becscsel bírnak a technikában, mégis egyesek kiválóan veszik figyelmünket 29*
