Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 1-2. kötet (Budapest, 1881, 1877)
2. kötet - Mész, czement és gipsz
A mész oltása. — A vakolat. 223 A A palást övezi abból a czélból, hogy a munkások egyideig tartózkodhassanak körűié, s hogy a mészkövek s tüzelőanyag rakodója lehessen a közelben. Tüzelőtér (h) több van, 3 vagy 5, körben a kemencze körül, 4 méternyire a B aknafenék fölött C-nél, a konnan a hő b b vezetéken jut a kemencze belsejébe. A rács alatt i-nél van a hamutér, mely az E nagyobb hamutartóba nyilik. Mikor ilyen kemenczét ki akarnak fűteni, az akna alját a C magasságig fával rakják meg s felgyújtják. Ennek csak az a czélja, hogy a kemencze kellően kimelegedjék. Az oldalos tűzterek tehát kezdetben nincsenek működésben. A kimelegedett kemencze aknáját erre odáig, hol 6-nél a hő betolul, már kiégetett mészkövekkel rakják meg, s aztán innentul nyers mészkővel. Ekkor indítják meg az oldalas tüzelést. Az akna fenekén levő ferde siku a-nál vonják ki a leszálló égetett meszet. Az akna mintegy 12 méter magas, melyet a szerint a mint benne a mészkő alább száll, a torkon egyre teletöltenek. Mivel a természetben előforduló mészkövek nem egynemű vegyületüek, s nevezetesen gyakran oly alkotó részekkelisbírnak, melyeket a hő megváltoztat s vagy már magukban vagy a mészfölddel össze- állva , megömlednek , a mészégetőből kerülő termény,az égetett (oltatlan) mész gyakran használhatóságára nézve igen különböző. A tiszta szénsavas mész az égetés után vizzel leöntetvén, oltat- váu, úgy nevezett kövér meszet ad. A mészkő azonban gyakran szénsavas magnéziát is tartalmaz, ennek terménye a sovány mész ; ez ha a magneziából 25—30 %-ot foglal magában, hasznavehetetlen. A mész oltása. Sok technikai czélra a marómeszet többé kevésbbé folyós állapotban használják; e végből vizzel keverik meg, oltják. A hogyan a mészégetőből kerül, természetesen Injával van a szénsavnak s víznek is. Ez utóbbihoz azonban a tiszta mészföld nagyon rokonul. Vegyül vele s képezi a mészhydratot, mely kevés vízben föloldódik s ez a mészviz. Az égetett mész vizet vevén magába felduzzad, vagyis megérik. Az oltásnak nem szabad úgy történni, hogy az égetett követ vízbe vetik ; lassanként kell leöntéssel megnedvesiteni. 100 rész mész körülbelül 32 rész vizet szí fel, miközben a mész jelentékenyen felhevül, s finom, egészen száraz porrá bomlik, a mely, csak mikor több vízbe ázik, lesz mészpéppé, a minő alakban a vakolat készítéséhez szükséges. A vakolat nem egyéb mint mészpép, melyhez homokot vagy agyagot stb. kevernek, hogy felszaporuljon s olcsóbbá váljék. Kötő ereje igen nagy, mert lassanként megkeményszik, miért is kiválóan alkalmas az építőkövek összefoglalására s ezt eltakaró vakolásra. A közönséges vagy léyállö vakolat már néhány nap alatt 90. ábra. Folytonos menetű mészégető.
