Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 1-2. kötet (Budapest, 1881, 1877)
2. kötet - A fazekas-árúk és a porczellán
210 A fazekas-árúk és a porczellán. ges hengersajtón lenyomják enyvetlen vékony, de erős papirosra, mire a lenyomatot — egész frissiben csak épen a fölös papirt lemetszve — a (többnyire mázatlan) árúra borítják és egy darab nemezzel vagy szivacscsal erre rányomkodják. Az árút erre vizbe állítják s aztán az elázott papirost róla vigyázva leszedik, leöblítik, a rajz pedig rajt marad az agyagon. Minthogy a most következő mázításnál azok a helyek, hol az olajos rajz van, nem fognák a mázat, izzítják a rajzzal ellátott edényeket. Fémfénymázakkal készülnek az aranyosan vagy eziistesen fénylő kőedényárúk. Az aranyfényhez aranyat oldanak fel királyvízben, kevés ónt tesznek hozzá és egy keveset ez oldatból kénbalzsammal s terpentinolajjal elkeverve rákennek az edényre s aztán tokospestben kiégetik. Az ezüstös fényt platinoldattal adják meg épen oly módon ; a vasfényt chlórvassal idézik elő. A márványozott mázakat úgy létesítik, hogy egy szakokra osztott szekrényből a különböző színű mázakat egyidejűleg csorgatják az alája tartott márványozandó tárgyra, miközben ezt folytonosan ide-oda forgatják. Ha a félig száradt, csak épen szikkadt árúba bélyegekkel vagy mintákkal diszítmé- nyeket nyomnak, s aztán azt más szinti mázzal leöntik, melynek megszáradtával ezt leesztergálják, a diszítmény vagy czifrázat oly hatást tesz, mintha rakatos munka volna. Végül itt egy teljesen mázatlan készítményről akarunk még megemlékezni, a hűtőkor sókról, az «alkarrazas »-okról. Ezek öblös, 25—50 centiméter magas edények, s az a rendeltetésük, hogy folyadékokat, különösen vizet, Msen tartsanak. Ha ily edényt megtöltenek vízzel, ennek egy része átszivárog a falak likacsain s a külszínen elpárolog. Az elpárolgásra szükséges meleg az edényben levő víztől vonatik el, mi által ennek hőmérséklete több — 3 egész 5 — fokkal alább száll. Ez edények likacsosságát részint enyhe égetés, részint oly álladékok hozzákeverésével, melyek az égetés által megbomlanak, részint konyhasóelegyítés által idézik elő. Francziaor- szágban e hűtőket hydrocérames név alatt készítik. Az angol kereskedésben előfordulnak bor- s vajhűtők (aegyptian wine and butter cooler). Ez edényeket használat előtt ‘A órára vízbe állítják, hogy teli szívják magukat. A hűtőkorsók a meleg tartományokban régtől fogva ismeretesek. A tengerészeknél gargulotta (könnyű palaczk), az egyiptomiaknál kolles, a spanyoloknál alcarrazas nevet viselnek; Kis-Azsiában bakiaknak s a franczia gyarmatokban canarisnak nevezik. Hazánkban az agyag házieszközök gyártását valódi gyári munkafelosztással s berendezéssel, bár házilag, űzik a felvidék némely megyéiben, s a gyártmányok a legegyszerűbb népies alakokban az antikhoz közeledő nemes műformákat tüntetnek föl. A fazekasság főpontjai Biharban : Rév, Telegd s Csatár, Szatmárban : Misztótfalú, Szinyérváralya s Lakoncza, Gömörben: Jolsva völgye s Rimaszombat, Pozsony - megyében : Dévény, Baranyában : Nádasd s Vaszar, Zalában : Sümeg, Bagonya, Dobronok, Szala-Lövő. Mező-túr az egész alföldet látja el agyagkorsókkal ; kitűnő árukat szolgáltatnak a mohácsi, veszprémi, v. palotai gyárak, s nevezetesen Zsolnay Vilmcs pécsi gyára, melynek gyártmányai a népies stylt tükröztetik jeles műízléssel párosítva, s kiviteli czikket képeznek. E gyár gőzgépekkel dolgozik s állandón 50 munkást foglalkoztat. A Királyhágón túl Kolozsvár, Marosvásárhely, Torda stb. birnak fejlett agyagiparral. — Kőedények is készülnek több helyütt egészen gyár- szerüen ; az ily gyárak számát statisztikusaink 26-ra teszik. — Újabban a majolikagyártás is ápolóra talált hazánkban, még pedig sikerrel. Fischer Ignácz Budapesten rendezett be e czélra egy helyiséget, melyben mint egy 20 munkással igen szép antikizlésii majolika-edényeket készít. Ugyan ő porczellánfestéssel is foglalkozik.
