Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 1-2. kötet (Budapest, 1881, 1877)
2. kötet - Az arany, platina s társai
174 Az arany, platina és társai. neytől nyugatra 200 angol mérföldre vannak Bathurst- s Wellington-kerületében. Ez 1851. májusában volt és a Kabforniából jött hirek által úgyis nagyon felizgatott lakosságban kitört az aranyláz. Mindnyájan neki vetették magukat a batliursti dombos vidéknek, az első lelőhelynek, melyet az Ofir névvel tiszteltek meg, s mindazok a jelenségek, melyek ismételten a beteges aranymámort kisérték Kaliforniában, Braziliában stb. meglepő gyorsasággal itt is mutatkoztak. Bathurst városa nemsokára kihaltnak látszott. A hajók legénysége ott hagyta a Sydney kikötőt, a kézművesek műhelyeiket, örege, apraja kivándorolt és oly kikötőkben, mint Melboure, egész csapat aranyásó gyűlt össze. Az arany majd mint por, majd kisebb nagyobb göröngy akadt, s az első zsákmány igen jelentékeny volt ; 1851. aug. 19-kéig már 28,000 font sterlingnyi értékűt szállítottak Sydneyből Angliába ; sőt az első ausztráliai kvarczsziklákban lelt aranygöröngy egyszersmind — legalább egyelőre — egyike volt a legnagyobbnak, 53 kilogr. súlyú volt. Az Ofir aknái nem maradtak az aranyásók főgyűlőhelye. A Túron partjait és medrét nem kevésbbé számos szerencsevadász kereste föl ; átlag véve 30—40 ezer ember dolgozott itt. Dél felé is gazdag telepeket födöztek fel Bathurat és Melbourne közt az Abercrombie folyó mellékén. Mások a tengermartján bukkantak aranybányákra, egy szóval ezrével nyüzsgött az aranyásó szerteszéjjel. Ballarat völgyéből kerültek a legkiválóbb aranyrögök, s az itt nyert arany a legfinomabb ; az ausztráliai arany egyáltalán finomabb a kaliforniainál, a mely iridium-tartalmú s ezáltal zöldes csillámlású. A ballanabi bányák jutatták az első 53 gilagrammos óriási rögöt másod sorba, 1858. jun. 11-kén oly tömeget találtak itt, mely 99 kilogr. nyomott és 99'2o finomsági tartalommal bírt.E rögöt,,'Welcom“-nek(,,Istenhozott“- nak) keresztelték el és Melbourneban 9525 font sterlingen vagyis 95,250 frton kótyavetyéltek el. Ausztráliában is alább hagyott az első időkben könnyű szerrel került nyereség által keltett mámor ; az aranynyerés csendesebb nyomon halad és a többi kereseti ágakkal egyensúlyba jött. Mindamellett, hogy több száz évnek marad mit kiaknáznia, a munkálás most már nehezebb és mindenféle gépekkel kell itt is a bányászatot űzni. Ausztrália összes aranytermelésének statisztikája volt kiállítva az 1862-diki londoni kiállításon, vagyis 1851. okt. 1-jétől egész 1861. okt. 1-jéig. E tíz év alatt 89 6,94 7 72 kilogramm aranyat termelt e világrész 104.649,728 font sterl. értékben. Ha ezzel szemben állítjuk ugyanaz időszakból az orosz termelést, mely 1 70,000 kilogrammra rúgott, egy évre átlag 25,000 kilogr. jut. Oroszországnak különösen két vidéke nyújt aranyat, egy az Uralon, s egy később fölfedezett keleti Szibériában. 1814-ben az Oroszországban nyert arany alig tett két kilogrammot, de az 1825-ben az Uraiban megindított aranymosás által már 4500 kilogrammot. A legjövedelmezőbb év itt 1832 volt mintegy 6500 kilogr.-mai ; azóta valamivel csökkent a termelés, s talán 5000 kilogrammon áll. A szibériai mosások, melyek 1828-ban kezdettek meg, idővel egyre jelentősebbek lettek és az uráliakat felülmúlták ; mert míg 1841-ben mindkét hely jövedelme körülbelül egyenlő volt, Szibéria már a rá következett évben az Uralbeli termelés kétszeresét tette ki, s föltehető, hogy Oroszországnak nmen fog kerülni a jövőben is fő-aranyjövedelme. Az Uraiban a munka roszul fizet ; akkor is mosnak, ha 100 púd csak 1/s szolotnikot tartalmaz vagyis egy millió kilogrammnál többen csak 1 kilogramm arany van kilátóban. A homokban rejlő aranyból nem igen kaphatni ki mindent, az egészből leg- föleb 725 vagy Vso része kerül ki. Hihetővé válik ez a tett kisérletekből, mikor is a homokat is kiolvasztották ; 112,720 púd homokból 6 púdnál valamivel több aranyat nyertek ki. E roppant különbség mellett is a költségek miatt teljes lehetetlen a
