Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 1-2. kötet (Budapest, 1881, 1877)
2. kötet - Az arany, platina s társai
Oroszországi aranymosás. 175 homok megömlesztése. A kovahomok csak égvénynyel (szíksóval vagy liamúzsírral) olvasztható, a mívelet tehát vízben oldható üvegömledvényt (vízüveget) eredményez, a melyben az aranyrészecskék alászállnak. E módszer sehol sem mutatkozott követendőnek. Az aranyérczek nagy tömegének feldolgozása az Uraiban szükségessé tévé, hogy munkájukat gépekkel megkönnyítsék. A mellékelt kép az ott használt szellemesen kieszelt centrifugalis-mosógép szerkezetét mutatja. A B-vel jelölt kúpos henger, mely 2’3 méter hosszú és 1 méter átmérőjű, az az edény, melyben forgás eszközli a különbözően nehéz állományok szétválasztását. Félhüvelknyi likak vannak bele fúrva és oly göröndü ágazik belé, mely egymásba fogódzó vízhajtotta kerekek által hozatik oly mozgásba, hogy a henger perczenkint 30—40-et forog. A göröndüre csatolt kar hajtja a C kettős szivattyút, mely vizet emel egy medenczébe. A henger nyilt végeibe a medenczéből jövő vízvezető csővek torkoltának, míg az aranyfővényt 71. ábra. Centrifugalis-aranymosó gép az Uraiban. az E tölcsérbe rakják, honnan a hengerbe jut. Ez, mint minden központfutó gép, a finomabb részeket likain kibocsátja az alatta levő lejtős síkra s a durvábbakat nyilt végein a képben nem látható gyűjtőbe. A lejtős síkon harántléczek vannak s ezek a könnyebb fémrészeket maguk közt ott fogják, míg a nehezebbek a gyűjtőbe vetett kövek közül könnyüszerivel külön választhatók. A víz a lejtős síkról a G csurgóba kerül, a mely szintén liarántosléczü. Nehéz nyilak, melyek vaskésekkel vannak fegyverezve, s ingákon (H) lógnak, a leverődött iszapot felkavarják azáltal, hogy az L liarántrúdaknál fogva mozgásba hozatnak. Ez alatt a siílyos aranyszemek a fenékre gyűlnek, míg a könnyebb anyagok a G' teknőbe jutnak s még egyszeri mosás alá kerülnek. 10 óra folyása alatt e géppel 26 munkás 4000 mázsa homokot mos ki ; 10 azzal van elfoglalva, hogy a liasználhatlan iszapot eltakarítsa. E szerint az arany az Uraiban általán véve elég vékonyan van elvetve. Csak egyszer (1842- ben) jutottak nagyobb lelet birtokába, mikor épen egy kizsákmányolt mosás-terüle-
