Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 1-2. kötet (Budapest, 1881, 1877)
2. kötet - A czink, kobalt, biszmnt és társaik
106 A czinfe, kobalt, biszmut és társaik. A jó új-ezüst látszatra nézve megközelíti a 12 latos ezüstöt és a próbakövön végig húzva is alig különböztethető meg ettől. Választóvíz rábocsátásánál azonban kitűnik a való, mert az új-ezüst vonása gyorsabban tiinik el mint az ezüsté. Az újezüst jobb fajtái nyújthatóságukra és egyéb tulajdonaikra nézve a sárgarézhez hasonlók, és épen oly könnyen változtathatók bádoggá, dróttá stb. mint ez. A réznek egy tulajdonsága, mely a kimunkálásnál fontos, megmaradt az új-ezüstnek is : ha t. i. a munkálás alatt megkeményedik, hevítés és megoltás által hideg vízben ismét lágyítható ; e mívelet tetszés szerint gyakran ismételhető. Az új-ezüstnek készítését alkotó részei összeolvasztásával azok a gyárak végzik, melyek abból árúczikkeket gyártanak. A nikkolfémet, amennyiben nem koczka- nikkol jő alkalmazásba, kis, mogyorónagyságú darabokra törik, ép úgy elaprózzák a rezet és czinket és e keveréket beteszik az olvasztóüstbe — de úgy, hogy alulra és felülre kevés keveretlen réz jusson — ezt egy réteg szénporral befödik és erős lángtűz mellett beolvasztják. Minthogy az ömledvényt vasvesszővel szorgalmasan össze kell kavarni, mindig veszendőbe megy egy rész czink, melyet úgy egyenlítenek ki, hogy e fémből már eleve többet adnak hozzá. Ha az ömledvény öntésre van szánva, mintegy három százalék ólmot kebleznek belé. Az egyéb czélokra készült ötvözetet többnyire különböző vastagságú bádogokká vagy vastag, kerek vagy négyszögletes huzalokká hengerük ki, vagy végre mint a sárgarezet vékony huzalokká húzzák ki a vonópadon. Az ívj-ezüst megmunkálása, akár hengerekkel, akár kalapácsokkal stb. minden körülmények közt hidegen megy végbe ; nem kovácsolható fém. Ha az ömledvény az olvasztóüstben megérlelődött, öntöttvas táblák közt 20—30 centiméter bosszú, 12—22 centiméter széles és 8—12 milliméter vastag lemezekké öntik, melyeket aztán hideg kalapálással vagy hengerléssel szükség szerint vékonyítnak. E mechanikai elbánásnak kezdetben azonban igen vigyázva kell végbemenni ; minden kalapálás vagy hengerlés után a fémet az izzás kezdetéig hevítik, de nem szabad előbb munkába venni, míg csak teljesen ki nem hűlt vagy azáltal, hogy vízbe mártják, vagy hogy a levegőn kihűl. Ha az öntött fém kristályos szövezete e munkálás- sal némineműkép szét van rontva, akkor ép úgy dolgozható meg, mint a sárgaréz. Az új-ezüstnek különböző árúczikkekké való gyári feldolgozásánál az összes modern technikai fogások alkalmaztatnak. A bökőgép tömérdek dolgokat szab ki. A lemezekből vagy bádogokból mindenféle formát bök ki. Egy kibökött kanálszabás pl. alig hasonlít valami kanálhoz ; rövid, otromba holmi ; ha azonban egy pár aczél- hengeren megy végig, a melyekbe a kívánt alak van bevésve, kanállá nyúlik és alakul ki, a melyből sem nem hiányzik semmi, sem több nincs rajta a kellőnél. Más üreges tárgyak vagy dombormű vek a verelőműbe kerülnek, a hol az egyes darabok aczél- mintákba kisajtol tatnak és aztán forrasztással összeillesztetnek. A vékonyabb bádog holmikét esztergákon nyomóaczéllal tokmányokra vonják ; e módszer a bádogot feldolgozó iparágaknál egyre nagyobb elterjedést nyer, mert nélkülözhetővé teszi a kalapács és ponczokkal való munkálást. Tömör tárgyak végre, minők lábak, nyelek stb. öntetnek, és egy szerkezetesebb tárgy különböző részeiben különböző elbánás alá eshetik, míg végre forrasztással tetszetős egészszé egyesíttetnek. Utóbbi időben a nikkol pártfogókra talált, kik hasznavehetőségét sokszorosítani igyekeznek. Már jó ideje, hogy váltópénzül használják. A belőle készült pénz kisebb, könnyebb és tetszetősebb a réznél. Svajczban már 1850 óta, Belgium 5-, 10- 6 20-centimjai pedig 1861 óta 25 rész nikkol és 75 rész rézből állanak. Éjszak- Amerikában a centok 12 rész nikkolt és 88 rész rezet tartalmaznak. Nagy sikerrel alkalmazzák e fémet műöntésekhez. Az öntvényeknek színűlete hasonlít a kedvelt oxydált ezüsthöz é's nem lesznek feketék. Rézzel ötvözve csapágyakat készítettek
