Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 1-2. kötet (Budapest, 1881, 1877)

2. kötet - A czink, kobalt, biszmnt és társaik

102 A czink, kobalt, biszmut és társaik. kodnak új töltelékről. A hideg víz megrezzenti az üveganyagot és törékenyebbé válik. Hengerek közt erre megzúzzák és vízzel felöntve gránit malomkövekkel megőrlik. Az ekkép nyert finom iszapot sok víz hozzákeverésével fajtozzák , melyből legelőbb a legdurvább, az úgynevezett kékporzó (Streublau, bleu à poudrer, blue frost) ülep- szik le, egy másik hordóban pedig, a melyből a zagyvát azonnal lefejtik, a tulajdon- képeni festék : a couleur ; a harmadik csapadék a következő bordóban világosabb festéket ad, a hamvat (Escbel, ècbel, ash-blue) s innen a folyadék egy nagy meden- czébe ér , bol a legutolsó zagyva részek lassan ülepszenek. Ezek képezik az üledék- hamvat (Sumpfeschel, ècber clair, clearest), melyet vagy mint alja s legvilágosabb kéket adnak el, vagy visszacsapják az üvegelegybez. A smaltinnak tiszta szép kék színén kivül az a kiválósága is van, hogy tartós, s pedig minden egyéb festéknél tartósabb, mert csak az a néhány cbemiai szer, mely az üveget támadja, rontja meg a smaltint is. Ezért kiválóan használják freskó- és szobafestéshez, az időjárásnak kitett tárgyak, pl. czégek mázolására, és rokonos ter­mészeténél fogva igen jól vegyül az oldékony üveggel (Wasserglas, verre soluble, soluble glas). A kobaltkék ezenkivül a papir- és fehérnemű stb. kékitésére használ­ta tik. A most oly tömegesen gyártott mesterséges ultramarin szépségével és olcsó­ságával a kobaltkéket egynémely használati ágból kiszorítá , de a hol a világosság, hőség, nyirkosság és különböző gőzök behatása elleni ellenállás van szóban, amaz ezzel nem állja meg a versenyt. A papírgyárakban az ultramarin honosodott meg, mert egyenletesebben oszlik még a papirpépben mint a smaltin. A kobalt, mely minden versenyző társa mellett is a kék ömledvényfestékek terét mindig elvitázhatlanul fogja birtokolni, nem csak kék festékekre nyújt anyagot, hanem egyéb cbemiai készítményül festékek egész sorozatára ; lesz belőle vörös, viola, zöld és sárga festék. Ilyen a kobaltultramarin, a szép égkékszinű tartós olaj- és aquarelfesték : cörulein, a villósavas kobaltoxydul, mely vöröses-viola s bevitéssel sokféle árnyéklatúvá tehető. A kobalt- és ónoxyd együtt hevitve sötétzöld tömeggé egyesülnek, a kobalt-zölddé vagy Rinmann-zölddé. Végre van kobalt-sárga is, a salét­romsavas kobaltoxydkali, továbbá igen szép baraczkvirágszinű kobaltbronz. Nikkol. A technika történetében a nikkol azon anyagok közé tartozik, melyek haszontalannak és értéktelennek nyilváníttattak, de a haladó tudomány által fölismertetve, hirtelen értékre tettek szert, sőt a nikkol jelentőségre is vergődött. A német bányászok megvetőleg « Nickel »-nek, «mihaszná »-nak , «kótyom-fitty»-nek nevezték el azt az érczet, mely látszatra rézércznek mutatkozott, de minden fárado­zásra sem nyújtott rezet, sőt még a rézércz koholását, mely közé keveredett, meg is nehezité. Régi megszokottságból máig is réznickelnek (Kupfernickel-nek) nevezik, mely azonban nem réz, hanem a ma annyira becsült nikkol-fém, mely arzénhez van kötve. Tudományos neve azért arzénnikkol. Mellék alkotó részeként tartalmazhat ólmot, rezet, vasat, stb. Kobalt majd mindig rejlik benne és pedig mint a nikkol képviselője, a melyből akkor annyival kevesebb van. Az arzénnikkol 14 százalék nik- koltartalommal fordul elő leggyakoriabban és azért ez a fő nikkolrércz ; kisebb mennyi­ségben , részben amannak társaságában , találkozik nikkolfény (a kénnikol és arzén - nikol vegyülete) és a nikkol-antimonérez (Nickelspiessglanz, vegyülete a kénnikkolnak és antimonnikólnak). Ez érczek felbomlásával keletkezik az arzénnikkol (Nickelbliithe, arzénsavas nikkoloxyd), többnyire csak mint világoszöld hamv az érczeken, mely tehát technikailag jelentéktelen , de az érczek fölismerésére értékes. A nikkolérczek rendesen ily tiszta különválásban nem fordulnak elő, hogy mindjárt egyszerű koho- lás alá lehetne venni, hanem leggyakrabban más arzén és kéntartalmú érczekkel vannak összeelegyedve, a melyekben a nikkol és a vele járó kobalt gyakran csak

Next

/
Oldalképek
Tartalom