Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 1-2. kötet (Budapest, 1881, 1877)
2. kötet - A czink, kobalt, biszmnt és társaik
98 A czink, kobalt, biszmut és társaik. valók vagy durva szövetből, mely fakerétek tetejébe van vonva. Az első kamrában lerakodnak a legnehezebb részek, úgy a falakon mint a tölcséralakú fenéken. A czink- kel járt szenny miatt az első termék inkább szürke mint feli ér, s vagy mint olcsó árút adják el, vagy utólag még megtisztítják. A mi az első kamrában nem ragadt meg, a választófal egy likán a másikba megy át, s így tovább egész az utolsóig, úgy hogy minden következőben finomabb árú rakodik le. A kamrák úgy vannak berendezve, hogy alulról kiüríthetők. A legvégső kamrákból, mint a 33-dik ábrából látni, G G légcsatornák mennek lefelé, melyek felső kitorkolása reczeszitával van ellátva, és így veszik útjukat a kürtő alá. Ez légvonatával szívólag hat a csatornákra és ezeken át a kamrákra 6tb. A kürtőben van tékát a légkeringés indítója, és ezért jó magasnak kell lennie. A sűrítőkből kikerült különböző fajtájú anyagot rendesen még iszapolják, mi által még több fajta áll elő, és mivel szükséges, chemiai mosásokkal szépítik. Egyes ólom- és kadmiumrészek, melyek a czink rendes kisérői, az árút t. i. sárgítják, mit gyönge eczet- vagy kénsavval, vagy szénsavas sóval el lehet mulasztani. E szerint a czinkfehér a kereskedésbe nem kerül mint czinkvirág, banem porhanyó por, mely ha a levegőtől nincs elzárva, keménynyé és darává lesz, talán a szénsav folytán, melyet a por jócskán magához vonz a levegőből. A mi már most a czinkfehér értékét illeti, mint az ólomfehér pótlékát, a tapasztalás erre nézve ezeket állapítá meg: Azonkívül, hogy a czinkfehér az ólomkészítmény ártalmas voltából semmit sem bír és kénhydrogénnel legkevésbbé sem feketedik, használata sem jár több költséggel mint az ólomfebér, sőt inkább olcsóbb. Igaz, bogy ez utóbbi festékanyagnak borító képességével (Deckkraft, propriété couvrante, covering power) föl nem ér, és öt mázolás kell belőle, hogy az legyen az eredmény, a melyre három mázolás ólomfehérrel el van érve ; de nagyobb könnyebbsége miatt végül is több van elérve vele, mivel 2 kilogramm czinkfehér ugyanoly tért borít el, a mennyire 272 kilogramm ólomfehér kellene. A czinkmázolások igen keményekké lesznek, szépen fényelődnek és azért különösen lakkmáznál az ólomfehér fölött elsőbbséggel bírnak. A czinkkobók újabb czikkei : a czinkszürke, mely olcsó mázolószerül szolgál, továbbá a czinkpor, mely az égetést elkerült maradékból kiválasztott fémes czink. Ez utóbbiban nagy a vágy az oxygénnel való egyesülésre, ezért a legerősebb színítö szer, miért is cbemiai és technikai czélokra használják, nevezetesen a kátrányfestékek gyártása körül. KADMIUM. A czinkérczek és a czink idegen alkotó részeként említettük a kadmiumot is. Ez iker-társa a czinknek, és mindenütt kíséretében van. Legtöbbet tartalmaz belőle a sileziai gálma, melyben 5 százaléknyi is található, más lelőhelyeken 2 százalék is alig akad. Leginkább tehát Sileziában fizeti ki magát a kiolvasztás, és az ottani czink-kohóknak elég jó mellékkeresetük van belőle, mert kilogrammja után még mindig megkapnak 6 tallért. Ez 1818 óta ismert fém tulajdonságaira nézve a czink és az ón közt foglal el közepes állást; oly fehér mint a czink, nagyon nyújtható és kalapálható, erős fényű, a levegőn azonban elhomályosul és ólom-szürkévé lesz. A kereskedésben vékony, 20 centimeter hosszú, öntött rudak alakjában fordul elő. E fém gyártása a czinkkoliókban majdnem kizárólag lepárlás utján megy végbe, a kiválasztás nedves módon nagyon körülményes. A száraz módú gyártásnak
