Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 1-2. kötet (Budapest, 1881, 1877)
2. kötet - A czink, kobalt, biszmnt és társaik
Kadmium. 99 kedvez az , hogy a kadmium már oly hőmérsékletben , melyben a czink épen csakhogy megolvad, de még gőzállapotba nem megy át, barnasárga gőzként elillan. Ez a lepárolás első terméke ; ez czinkoxyddal és czinkporral elegyülve az előkamrában poralakban lecsapódik, melyet összegyűjtve s szénnel megkeverve kis vasgörebek- ben enyhe bővel, hogy a czinkrészek visszamaradjanak, lepárolnak; a kadmium ekkor bádog előtékben meggyűl és megmerevedik. Ha a czink nem oxydkép, hanem fémpor alakjában van az.anyagban, a kadmiumgőzök sok czinket ragadnak magukkal és ekkor a kellő elválasztást többszörös párolással kell véghez vinni. Nedves módon választják ki a kadmiumot, ha ama párolékot vagy magát a nyers gálmát is valamely savban feloldják és a még savas oldaton keresztül kénhyd- rogént bocsátanak.Nem kénczink, hanem csak sárga kénkadmium csapódik ekkor le és épen e csapadék árulta el a kadmium-fém léteiét. E sárga anyagot aztán ismét erős sósavval szétbontják ; chlorkadmium-oldat ennek az eredménye, a melyből a fémet szénsavas alkali által leülepítik szénsavas oxyd alakjában. Ez utóbbi megszáritva és izzitva tiszta oxydot ad, mely végül a fenebbi módon szénnel elegyitve lepárolás alá vettetik. Kár, hogy a kadmium nagy ára alkalmazásának oly szűk határokat szab. E fém igen érdekes anyag, melynek sajátságai, úgy tetszik, még nincsenek mind kieszelve. Kénesővel helyes arányokban egybegyúrva, a kadmium igen jó fogtömedé- ket (Zahnkitt) képez , melyet lágyan lehet a fogodúba tömni, melyben megkemény- szik. A kénkadmium kitűnő szép és tartós sárga festék , inelyet a képírók gyémántsárga (jaune brillant) névvel illetnek, újabban pipereszappanokat festenek vele sárgára. A kadmium-port olajjal eldörzsölik és egyszerűen a meleg szappantömegbe keverik. A tiszta, kénsavas kadmium gyógyitó erejű szembajokban. A jód- és bróm- kadmiumot a fényképírók minden egyéb jód- és bromvegyületek fölébe belyzik, mert tartósabb , könnyen oldódik az alkoholban s étberben, és mert nem festi be a kol- lodiumot. A kadmium-termelés a kohóknak csak mellékes mivelete és tömérdek hulladékot s maradékot kell ismételve a száraz elpárolás alá vetni, hogy a csekély százaléktartalomnak egy része kikerüljön. Az által, bogy a czinkpor most áruvá lett, köny- nyebben adnak túl a gyárosok a maradékokon , és ezzel a kadmium gyártása alább hagyott, minélfogva emelkedett vételára. Új technikai érdeket nyert e fém csak nem rég az ötvözeteknél kimutatott magatartásával. Bizonyos fémekkel, nevezetesen aranynyal, rézzel, platinával a kadmium, noha maga is igen lágy és nyújtható, csak kemény és igen merev ötvözeteket ad, ellenben ólommal, ónnal és ezüsttel való ötvözete nyújtható és kalapálható. Különös, újabban felfödött tulajdonsága azonban abban áll, hogy, mint alkotó része úgynevezett könnyű folyós ötvözeteknek, ezeknek magas fokú olvaszthatóságokat kölcsönöz, a mi az előtt ismeretlen volt. A biszmutot fölöslegessé teszi, a melyen az eddig használt ilynemű elegyedvények alapultak. így p. o. 8 rész biszmut 5 rész ólommal s 3 rész ónnal oly ötvözetet ad , mely 9472° C.-nál olvad ; 2 rész biszmut, 4 rész ón s 1 rész ólom valamivel 94u alatt olvadnak ; 5 rész biszmut, 3 rész ólommal és 2 rész ónnal 91° C.-nál. A biszmut helyébe tett kadmiummal az olvadási fokok még jelentősebben szállíthatok le , 70°-ra sőt 63°-ra, és az elegyedvény kihűlése után még mindig szilárd , hajtható, kovácsolható és reszelhető fémet nyújt. E könnyű olvasztliatóság tüneménye még eddig nem kaphatott kielégítő magyarázatot. Hogy némely technikusnak , a galvánképlőknek , vésőzőknek stb. ilyen , a pecsétviasznak olvadékonyságot is felülmúló fémanyag igen kedves, nem szenved kétséget. 13*
