Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 1-2. kötet (Budapest, 1881, 1877)

2. kötet - A vas és a vasipar

Öntött aczél. 75 levő a tiszta szén tartalma, annyit tesznek hozzá, hogy az által az egész tömeg aczéllá lesz. A besscmereléshez kezdetben használt aknáspestek helyett jelenleg általában úgynevezett körtéket(convertereket)használnak. Ezek nagy öntöttvasból készült pohos edények, melyek belseje tűzálló agyaggal van kibélelve, és a melyek két forgó csap­ban csüngnek. A körte feneke üres vagy kettős ; két fuvókasa alul a szabadba nyilik, és ezekből 5 vagy 7, körülbelül 1 centiméter átmérőjű csévék torkolnak be a körtébe. Ha a körtét használatba veszik, előbb hajlott helyzetbe buktatják, és oly mennyiségű nyersvasat folyatnak belé, hogy a kis fujtatólikak szabadok maradja­nak. Erre a fuvókasokat a szélszekrénynyel összekötik, a szelet megindítják és a convertert azonnal fenálló helyzetbe hozzák. A szél nyomása már most maga tartja magának az utat nyitva ; a levegő áthatja az előtte levő vasat, tiszta szene élénken elég és az ez által támadó nagy hőfokban a vas még hígfolyósabb lesz, az egész tömeg a hajtó szél hozzájárulásával elevenen felbúzog és széles tűzláng szikraesővel vegyest csapódik ki a körte torkán. A tiszta szénnel a nyersvasnak más ártal­mas alkotó részei is elégnek, és mindenesetre némi részben vas is. A torokból kilő - velő tűzijáték tehát különböző mozzanatokban különböző színhatást mutat, és ebből meglehetős biztonsággal megitélhető, váljon a folyamot be van-e fejezve, a tiszta szén teljesen elégett-e. Ez az egész frissítés eltart mintegy 20—25 perczig 80—Í20 mázsa nyersvas adatolása mellett. Ha már ennyire haladt a dolog, fölbuktatják a convertert, a tükörvasat a kellő arányban belé öntik, a convertert ismét feligazítják és az elegyiilés végett még egy kissé fújtatják. A tömeget már most kiöntik, ki engedik hülni és az aczél a további felhasználásra kész. Az e míveletekhez való óriási készletek, a rengeteg körték és az izzóan folyós nczél- és vastömegek mozgatására, ide-odahelyezésére természetesen erős elemi erők kivánatosak ; emberi karok magukban semmire sem mennek. Legtöbbnyire két körtével dolgoznak, melyek egymással szemben állanak úgy, hogy a tér közepére kiürithetők legyenek ; és hydraulikus készülékek, víznyomás stb. vannak alkalmazva, hogy e hatalmas tömegeket játszón mozgathassák. A körték buktatása, az öntőüst­nek (Giesskessel) emelése és a körte alá odafordítása, ismét elfordítása az öntendő minta fölé, melybe tartalmát öntendő, mindez erőművi eszközökkel, gémekkel, darúkkal csudálatos könnyűséggel és szabatossággal megy végbe. A munkások mindegyikének kezében egy emeltyű van, a mester parancsszavára kezelik ezeket, a tömegek megindulnak és pontosan követik az ember parancsát és akaratját. A Bessemer-aczél liováfordítása kétféle : egy részét közetlenül hengerezés, kovácsolás, hegesztés stb. által haszontárgyakká változtatják, más része ismét olvasztó tégelybe kerül és öntöttaczél árúkat szolgáltat. Az összes aczélgyártás a bessemerlés által egész más alakot öltött, tömeges termeléssé lett, és az aczélnak mostani rendkiviili olcsósága sok dologra teszi alkalmassá, nevezetesen géprészek­nek, vasúti kerekeknek, sineknek, harangoknak stb. A Bessemer-aczél évi gyártási mennyiségét Európában 10 millió mázsára becsülhetni. Ebből Angliára magára mintegy kétharmad rész esik. Öntött aczél. E név nem azt mondja, hogy a belőle készült kések és egyéb eszközök valóban öntöttek. A ki valami borotván és ilyfélen e szó «öntöttaczél» —cast steel — olvasta és erre rá azt hitette el magával, hogy öntött pengéje van, csalódott, mely csalódás részben abban bír alapul, hogy csakugyan vannak, mint már érintettük vasból öntött tárgyak (rósz ollók és kések stb.), melyek utólag lágyí­talak. Az aczél az öntöttvas liigfolyós és alakítható voltából nem bír semmit. Azért is mindig csak hólyagos szövezetű (Struktur) rudakká öntetett és aztán kikovácsolta­10*

Next

/
Oldalképek
Tartalom