Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 1-2. kötet (Budapest, 1881, 1877)
2. kötet - A vas és a vasipar
A vas és a vasipar. A vas a népek fejlődésében. Cliomiai természete. Vas és tiszta szén. A vas előállítása. A vasérezek értékesítése s olvasztása a nagyolvasztóban. A nyers vas. A kovácsvas. Frisselés és kavarás. Zúzok. Gőzpörölyök. Hengerlök. Fajtatok és tüzelők. Az aczél. A széntartalonmak jelentősége. Nitrogén. Kavart-, czement-, Ucliatius-, Bessemer-aczél. Öntött aczél. A vasöntés. A minták. Csészeöntés. ( )nozás, czinkelés és zománczolás. A mai vasipar állása. Elég találón és majdnem jóslatszerűen nevezték el földünketa hajdan asztrológusai, kik az általuk ismert hat bolygó mindegyikének valami fém nevet adtak, fásnak, mert a vas a földnek egy nagy részét teszi ki, roppant mennyiségben van jelen és, ha nem is a bányász számára, de tényleg mindenütt található : kőzetekben, földekben, homokban és iszapban, mocsárakban és vizekben. A termőtalaj ehemiájá- ban a vas jelentős szereppel bír és ereinkben, mint a vér nélkülözhetlen alkatórésze, ott kering. És valamint a vér, iigy mi sem lehetünk el vas nélkül, mert külső lételünk eszköze, fentartója és fejlesztője ipari életünknek, a polgáriasodás és' jólétnek előmozdítója. Ha a vastól megfosztatnánk, el sem gondolható világra szóló szerencsétlenség volna ez. Pedig itt is, hol mi élünk, mint mindenütt, fordultak meg népek, igaz, hogy szegény félvadak, melyek sem vasat sem egyéb fémet nem ismertek és fejszéiket, késeiket, lánzsahegyeiket, tűiket csontból, köböl stb. készítették. Később a kő szerszámok helyébe rézből és bronzból valók léptek ; ez már rengeteg haladás volt, de csak mikor megismerték a vasat és ennek előállítását, jutottak rá az igazira. Mikor és hol tettek e találmányra szert, nincs tudomásunk; annyit tudunk, hogy történelem-ismeretünk első idejében, még Homér napjaiban is, a vas igen ritka volt és nagy becsben állt. A hajdani Görögország hőseire a jelenben nehány garas árú vasdarab oly ingerrel bírt, hogy szívesen látták győzelmi díjul kitűzve liarczjátékaikon. A pörölyöző kovács az őshajdankor embereire roppant hatással lehetett, mert a Vasmunkásokból még hitrege-alakokat is csináltak. Nagyon valószínű ugyanis, hogy a küklopszoknak, Vulkán szurtos legényeinek, ősképei, nagy kerekszemmel homlokukon, közönséges kovácsok voltak, kik csillámból óvó szemüveget viseltek a tűzszikrák ellen. A későbbi görög korban a fekete tenger melléki chalyb nép volt hires az általa készített kitűnő edzett vasról (aczélról), melyet állítólag folyói vasporondjáhól nyert. Más aczélszállító chalybok laktak Spanyolországban oly folyó mellett, melynek chalybs volt a neve és mely különös vasedző erővel bírt. Chalybs-vas ez után fajnévvé lett, melylyel az edzett vasat illették. Ezenkívül a hindu aczél, valamint az Elba szigeti vas volt nagy becsben. Tekintve azt, hogy a régi hőskölteményekben és regékben nagy szerep jutott a csodálatos kardoknak és fegyvereknek, úgyszintén fegyverkovácsoknak, föltehető, hogy legelőbb a harczosok voltak azok, kik a vas hasznát fölismerték ; az ókor háztartása és mezőgazdasága nagyon el volt nélküle. Erős és fáradságos munka lehetett akkoriban a makacskodó erezet odáig
