Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 1-2. kötet (Budapest, 1881, 1877)

2. kötet - Bevezetés

18

Bevezetés.

műkben, mielőtt elméleti vizsgálódásra adta magát. A tényeknek egyedül tulajdonított bizonyító erőt. Az elemző chemiában Berzelius sok és fontos módszernek feltalálója, melyek részben még ma is eredményeik tüzetességében nincsenek felülmúlva. Többi közt a forrasztócsőt is ő hozta csak általános használatba. Az ö gondos elemzései által nagy számú új vegyiiletet és eddig ismeretlen elemeket részint föltalált, részint először állított elő ; így fölfedezte 1818-ban a selént, 1828-ban a thoriumot; a sili- ciumot első előállítá 1823-ban, a zirkoniumot és a tantalt 1824-ben.

1. ábra. Liebig.

Korszakot alkotóvá váltak azonban Berzelius miveleti a Dalton-féle atomelmélet megerősítésére és a határozott arányok az atomsúlyok meghatározására. A chemia e matliematikai részének nevezetesen az ásványtanra és a szerves vegytanra való alkalmazása által Berzelius e tudományoknak előmozdító lendületet adott. Ő volt az, ki az ásványokat tiszta cliemiai álláspontból osztályokra és családokba osztá, s bár rendszere később többféle változást szenvedett, melyeket részben maga indítványozott, az ő fölfogása nagy egészében mostanig érvényben áll.

Bizonyos tekintetben Berzelius mai cliemiánk épülete záró kövének tekinthető. Attól fogva e tudomány általános jellege semmi lényegesben nem változott. A főirányok élesen körvonalozva vannak és a felmerülő új törvények, bármily jelen-