Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 1-2. kötet (Budapest, 1881, 1877)

2. kötet - Bevezetés

Bevezetés. 19 tékenyek legyenek, is, a meglevőbe egyszerűen beillednek. Még a szerves chemia is, mely az utóbbi évtizedekben majdnem beláthatlan mennyiségű új tények ismeretével gyarapodott, ezeket egészen hasonló szempontok szerint csoportosítja, és a szerves s szervtelen chemia közti különbség mindegyre kezd tiinedezni. A mi azonban az egyes ágak kiművelését illeti, Angliában Faraday különösen az elektrochemia körül nagy érdemeket szerzett magának. Faraday szintén föl­fedezte, hogy hasonló cbemiai összetételű testek különböző pkysikai magatartást követnek és e fölfedezés, összevetve a Mitscherlich által tett fölfedezéssel, mely szerint egyenetlen, de hasonló chemiai összetételű testek pkysikai jellemükre (kristályalak stb.) nézve, nagy megegyezést tanúsítanak, újabb szempontot alapított meg az arányok tanában és az atomsúlyok meghatározásában. Az egyalakúságot (ismorpkisinust) nyomban követte a kétalakúság (dimor- phismus), hogy t. i. az elemek egy és ugyanazon vegyiilete két különböző kristály- alakot ölthet. Ezzel s több más fontos észlelésével Mitscherlich megnyitá a fiziko- chemiai irányt, mely egyre jobban nyer térben. A ckémia fejlesztésében érdemmel bírnak újabban Dumas, Liebig. Jean Bab- tiste Damas 1834-ben a helyettesítések elméletét állitá fel hosszasabb előmunkálatok után. Tana röviden így szól : ,,Ha kydrogén tartalmú testeket a chlór, bróm vagy jód hydrogen-fosztó hatása alá bocsátunk, az minden térfogat hydrogen helyébe egyenlő térfogatú chlórt, brómot stb. vesz föl“. Az oxydálásokat is helyettesítés tünemények gyanánt fogja föl. Báró Jusztus Liebig született 1803-ban Darmstadtban. Tizenöt éves korában beállott a Darmstadt melletti Heppenkeimben patikárius inasnak, mely állását nem sokára ott hagyta s elment a bonni egyetemre, majd még az erlangira, hol az elmé­leti chémiával foglalkozott. 1822-ben Párisban találjuk, hol jelentékeny férfiakkal szövetkezett, nevezetesen Humboldt, Gay-Lussac, Bunge stbivel. 1824-ben a giesseni egyetemen a chemia rendkívüli tanáraként működött, honnan 1852-ben a müncheni egyetemhez ment át. Meghalt 1873 apr. 17-én. Az élettani chemia körül különös tevékenységét fejtett ki Liebig nemcsak az által, hogy a növények és állatok élet- folyamatát chemiai föltételeik és az ókét kísérőjelenségek szerint vizsgálta meg tudo­mányosan, hanem az által is, hogy tapasztalatait hasznos módon gyakorlatilag tudta értékesíteni, és a növényi és állati test gondozására, különösen táplálására észszerű szempontokat nyitott meg. Tanait különösen Anglia mezőgazdái kapták fel és az ország mezőgazdaságának és állattenyésztésének virágzó állapota legtöbb bizonyítéka annak a haszonnak, melyet a chemia ily felhasználása mellett nyújthat. A chemikusok nagy száma tovább épitett a Dumas, Liebig és AVöhler által rakott alapon, mások a Mitscherlich által megindított fiziko-chemia irányban a ter­mészettudományok egyesítését mozditák elő, a miről a Kirchoff és Búmén által fel­talált színkép-elemzés legszebben tanúskodik. Ezek s sok más jeles tehetség által jutott el a chemia mai álláspontjáig. Hogy ez még nem a végpont, bizonyítják a naponkint felmerülő találmányok. A gyakorlati élet bármily terén is nézzünk végig, mindegyiken lesz alkalmunk megcsudálhatni az adományok kimerithetlenségét, melyeket ez aránylag véve oly fiatal tudomány nekünk nyújt. E tudomány az emberi törekvés minden egyéb irányánál inkább, a fizikával karöltve, a melyhez tulajdonkép tartozik, az emberiségnek valóságos jóltevőjévé vált. Mert a mily mérték­ben segíti elő az anyagi jólétet épen annyira felszabadítá a szellemet és kedélyt a babona és félelem nyűgéből ; az emberi tekintetet a magasztos távolba vezeti el és a természet szabad szemlélődésében fölkelti a jó s igaz, az igaz és méltányosságeszmé­jét, a mi csak a természettel áll összhangzásban. 3*

Next

/
Oldalképek
Tartalom