Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 1-2. kötet (Budapest, 1881, 1877)
1. kötet - A rostanyag feldolgozása
170 A rostanyag feldolgozása. ben szétbonthatok. A munkás az egyik fésűt bal kezében tartja, íácsap arra egy marok gyapjút — mintegy 80—100 grammot — és a másik fésűvel annak fogaiból gondosan kifésüli, mi által a legnagyobb rész a második fésűbe megy át. Erre föl- •cseréli a fésűket és újra kezdi a fésülést. Ezt addig folytatják a fésűk ismételt melegítése mellett, míg a szálak eléggé párhuzamosodtak. Mikor a fésülést befejezte a munkás és a gyapjú körülbelül egyformán oszlott meg a két fésűben, óvatosan kiszedi .azt onnan egy darabban, mely 1,5—1,8 m. hosszú, 0,15 m. széles és legfőlebb 6 mm. vastag laza szalagot képez. Ennek vonás (Zug, trait, sliver) a neve. Évtizedek óta fésülőgépen törték magukat különböző ország mechanikusai és az eredmény megmutatta, hogy az több mód szerint lehető', mert egyszerre előállt egy franczia s angol rendszerű ilyféle gép. A legelterjedtebb franczia szerkezetnek főrészét a 203. ábrában látni. A egy harántrudakból és azok közé ereszkedő tűkkel kirakott tápkészűlék, mely időnként megnyílik és miután előretolódott és bezárult, visszamentében az orsókon elébe tett L szalagokból egy darabot beránt. A lefelé előretolt részét e szalagoknak egy második záruló fogó B P ott marasztalja, mi alatt az alul végigsurló és tűkkel kirakott C fésühenger kifésüli. Ez a tisztára kifésült gyapjuszakál ráfekszik a fésühengernek bőrrel kivert részére és míg egy tüzfőésü (Yorsteckkamm) fogai D ott fogják, a bőrszelményre szorított Fvölgyelt henger ezt a részt elszakasztja, melyet két más henger a T végtelen posztón végig az E elvezető hengerig és azokon át a J edényig vezet. A mondottak után világos, hogy a fésült szalag egyes kisebb darabokból áll ; egy különös szerkezet hozzájá- rultával azonban az egyes adagok végrészei egymásra kerülnek, és a levezető hengereknek rájuk gyakorolt nyomása által ismét egyesíttetnek. A fésűben, gerben fenakadt rövid gyapjút az F kefehenger lekefélvén, átveszi a G gerebenhengerre, melyről a H kapa (Hacker) leválasztja. Erre a megfésült gyapjú kétszeres nyújtásnak és négy- és hatszoros kettőzésnek vettetik alá. A most szintén nagy orsókra tekert szalagok különösen zsirtala- nításuk miatt kettős szapulás és a simítógép (Glättmaschine, lisseuse) alá kerülnek, mely utóbbi a szalagokat szorítja, feszíti és simítja és egyúttal a szálaknak fényt kölcsönöz. A félfésíisgyapju (cardé-peigne, carded, Halbkammgarn) szintén végig menvén a lazításon és mosáson a gyaratóra kerül, mely rendesen egy nagyobb és egy kisebb dobból áll. A 204. ábra egy ily gyaratógép egész képét nyújtja. Valamint a gyapot- és nyiredékgyapju gyaratónál, itt is a kapa által elválasztott csepelyeg egy tölcsér által egy szalaggá siiríttetik össze (205. ábra), mely függőleges orsókra keresztező tekerületekben csavartatik fel. Ezek most még nyujtógépekben mégis nyujtatnak. Az itt vázolt miveletekkel a gyapjú a fonásig eljutott. A szalagok már most háromszoros vagy négyszeres sokszorosítással (doublier) és egy másodszori nyujtás205. ábra. A fésűsgyapjú gyaratónak részlete.
