Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 1-2. kötet (Budapest, 1881, 1877)
1. kötet - A rostanyag feldolgozása
162 A rostanyag feldolgozása. 197. ábra. 198. ábra. A nyuj tófej. nagysága az első és utolsó liengerpár sebességének aránya szerint alakul, a közben fekvő hengerpároknak erre nincs befolyása, ezek csak arra valók, hogy a nyújtandó szalag tovább vezetését közvetitsék. Minthogy a nyújtás által nem a szalagok finomítása van czélba véve, egyszersmind kettőzik (doubliren) is, mely ismételt egyesítés a szalagokat még inkább kiegyengeti és azok egyenetlen helyeit eltávolítja. Egy három hengeres és négyfejü nyújtónál a második hengerpár az elsőnek kettős sebességével bir és a harmadik pár a második háromszorosával. E szerint a nyújtás hatszoros és a belépő 1 cm. hosszú szalag áthaladván a négy nyujtófejen 6x6x6<6 = 1296 cm. hosszúságúra van kinyújtva. A haránt metszetben mellékelt rajzban a nyújtó három pár 3 cm. átmérőü nyuj tóhengerrel bir. Világosság kedvéért a nyujtófej a 197-dik rajzban nagyítva van bemutatva. Az alsó bordás hengerek d, e és / hajtókerekekkel eltérő sebességgel hajtatnak. Az m pontozott kör (199. ábra) a szíjkorongot jelöli, az n és o kör pedig a hajtást közvetitő nagyobb kerekeket. A felső bőrözött nyomóhengerek a b és c úgynevezett nyergekkel v és w vannak födve, melyeket súlyokkal terhelnek meg. A kettőzött szalad áthalad az / tölcséren, a g elvezetőhengereken át a h szorítóüstbe (Presstopfe). Ezen újabb időben használt szerkezet azzal a czél- lal bir, hogy szabályos zegzugos hajlásúkban rakodjék le a szalag, és így kivételkor nem kuszálódik össze. A lerakodást a pontozott körrel jelzett második szíjkorong p és az ezzel kapcsolatos g és r kúpkerekek és az i levezető henger eszközük a k tárcsán át a /< üstbe. Már most a bolyhos szalagok any- nyira készek, hogy fonás alá kerülhetnek. Ebben is a munkafelosztás elve szerint több gép muukálódik közre, melyekkel sorrendben fogunk megismerkedni. A fonást nagyoló gép lép itt legelőször is előtérbe. Igen sokféle szerkezetű ilynemű gépet használnak, a legelterjedtebb a flyer (szárnyas) angol név alatt ismert. Ezen a fonadék facsévekre motolálódik ; ezek keringő orsókra vannak dugva, melyek mindegyike egy szárnynyal van ellátva a fonál vezetésére. A fonál e gépen csak épen annyi sodrást kap, mely nem akadályozza a kihúzás folytatását. Minthogy azonban e gép szerkezete az alább leirandókkal főbb vonásaiban egyezik, egyenesen áttérünk a készfonást eszközlő gépekre, melyek, mint már fenébb említők, két különböző rendszerré fejlődtek : a water- és mule jenny gépekre. A water-gép (mely vijabban throstle, rigó, nevet visel) a flyerszerkezetre nagyon hasonló, mert szintén el van látva nyujtóművel, orsóval, csévével. Harántmetszete a 200. ábrában látható. A gép kettős, azaz mindegyik oldalán van egy nyujtómű és egy sor orsó. Az a a fonadék itt is, mint a flyernél a B nyújtón megy keresztül, — a 199. ábra. A nynjtó-gép.
