Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 1-2. kötet (Budapest, 1881, 1877)
1. kötet - A rostanyag feldolgozása
A gyapjú. 145 továbbá a tevék, lovak, nyulak, a tehén s hogy ki ne felejtsük a hű uszkár szőrében. A rovarvilágból, a melyben pedig annyit szőnek, fonnak, tulajdonkép csak egy gyakorlati munkatárssal bírunk, de ez annál becsesebb, a selyemhernyóval. A növényországban e tekintetben első helyen állanak : a gyapot, a len és a kender ; ide sorakozik ezután egy nagy sora a kevésbbé fontos fonásnak való anyag, minők : a növénykocsáuok, farostok stb., melyek egy némelyike talán a jövőben fog csak jelentőségre vergődni. Iparú szempontból jelenleg a legfontosabbak és egyenesen nélkülözhetlenné vált fonásra és szövésre szolgáló anyagok : a gyapjú, a gyapot, a len, a kender és a ■selyem. A gyapjú. A juh különböző fajai szerint a tőlük nyert gyapjú is igen eltérő tulajdonságú, a melyre azonfölül még az éghajlat, táplálék, gondozás és különösen a nemesítés lényegesen hatnak. A gyapjú főtulajdonságai szerint : finomsága, lágysága, nyulékonysága, szívóssága, rugalmassága, színe, fénye, hossza és göndörsége arányában nyer értékben és technikai használhatóságban. A gyapjú fontos tulajdonsága az is, hogy természetes göndörségénél fogva összecsepzik (nemezül) ; ezt nedvességgel, melegséggel és mechanikai elbánással lehet előidézni, vagy az utóbbi kettőnek hatása által mérsékelni. A szerint, hogy e vagy ama czélt tartjuk szem előtt, kell megválogatni az alkalmas gyapjút, és e szerint különböztetünk meg nyíredéi; gyapjút (Streichwolle, laine courte, clothing wool), mely különösen posztónemü, ványolt, nemezeit felületű kelmékre alkalmas, és fésűs gyapjút (Kammwolle, laine de peigne, combing wool), mely sima gyapjukelme készítésére használtatik, melynél a szálak nyíltan és jól kivehetőleg a felszínen vannak. A posztó, flanell, bolyhos darócz vagy cserge (Fries), kázsmér, molton stb. szövedékhez tehát inkább használtatik a jobban ványolódó és nemezülő finom és rövidszőrü, göndör gyapjú, a merino-, tibet-, gyapju-muszlin-, bombassin: és atlas-féle szövedékhez pedig a sima, hosszuszálu, többé-kevésbé puha gyapjú. Brittániában a juhok számát 20 millióra teszik és a gyapjú - termelést SOO.OOO mázsára ; Francziaországban 40—45 millió darabra és 1,280.000 mázsára ; Németországban IOV2 millió darabra és 550.000 mázsára; Belgiumban félmillió darabra és 25.000 mázsára. Magyarországon a juh-állomáuyt 15,800.000 darabra tette a legutóbbi összeírás és ha ezután az évi nyírást darabonkint átlag csak két fonttal számítjuk, 316.C00 mázsa gyapjú jut eredményül, melyből 300.000 mázsa is kerül kivitelre. Meg kell itt még emlékeznünk az úgynevezett mesterséges vagyis rongygyapju- ról (Lumpenwolle, shuddy-wool). Ez posztó-, szövedékhulladékok stb.-bői állíttatik elő ; ugyanis ezek gondos fajtázás után megtisztítcatnak, megnyiratnak és belőlük minden idegen rostanyag (vászon, gyapot stb ) elkülöníttetik. Miután még egyszer fajtáztattak, az úgynevezett gépképes rongyok a téplö (Beiszwolf, loup, plucker) alá kerülnek. Az itt nyert anyag a tulajdonképi shoddy gyapjú, a rövidebb szálú pedig a mungo-gyapju. Ekkor mindkét fajtát bezsirozzák és gyaratolóba (Reiszkrempel) juttatják; a mungogyapjuhoz azonban tesznek egy kis jóféle gyapjút is. A készítendő áruhoz képest és a könnyebb szőhetés czéljából az új gyapjút az olcsóbb rongy- gyapjuval keverik s nyiredékfonallá (Streichgarn) dolgozzák fel, mit is rendesen ontoknak (beverőnek) használnak. A gyapot mályvanemü növény, melyet a botanikusok gossypiumnak neveznek, s mely majd mint fűféle, majd meg cserjealakban, sőt néhutt — s pedig Arábiában és Egyiptomban — mint 3—5 m. magas fa fordul elő. Levelei három egész öt karé- juak, és sárga, némely fajánál bíborvörös virágai öt szirmuak. Gyümölcse 3—5 19 Találmányok könyve. I.
