Bittó Béla: Szabadalmi intézményünk történeti előzményei (Budapest, 1942)
II. Fejezet. Ipari találmányi szabadalmak - A XVIII. századtól 1848-ig Magyarországra és kapcsolt részeire adományozott kizárólagos ipari találmányi szabadalmak
IL A XIX. század első két évtizede szabadalmai. A XIX. század első évtizedében lényegileg még a korábbi módon ment végbe a szabadalmak adományozása, bár már 1802-ben megindult a mozgalom egy új osztrák szabadalmi törvény létesítésére, mely, mint azt már előbb említettük, 1810. évi jan. hó 16-án szentesíttetvén, életbe is lépett. Mivel e szerint a törvény szerint a kizárólagos szabadalmak a monarchia egész területére engedélyeztettek, bárha egj^es tartományokra és kisebb területekre is történt engedélyezés, itt épúgy, mint a XVIII-ik századbelieknél is, a legtöbbször idegen feltalálókkal találkozunk s csak elvétve magyarokkal vagy magyarországiakkal. Itt kell megemlítenünk, hogy 1810 után a Magyar- és Erdély- országra vonatkozó szabadalomlevelek kiállítása előtt a német örökös tartományok szabadalomlevelének kiállítása alkalmával az érdekeltek felhivattak, hogy a magyarországi és erdélyi szabadalomlevél kiállításának díját fizessék be, és csak ennek befizetése után, illetőleg a befizetés igazolása után állították ki az említett két szabadalomlevelet. Ebben rejlik a magyarázata annak, hogy a Magyar- országra vonatkozó szabadalomlevelek kelte több esetben jóval későbbi, mint a szabadalomnak a szabadalomlevélben megjelölt kezdő időpontja.1 Ha a német örökös tartományokra vonatkozó szabadalomlevél tulajdonosa nem fizette be a magyarországi és erdélyi szabadalomlevél kiállítása díját, e két utóbbi szabadalomlevél nem 1 Kanc. 1817:15765. A cs. k. udv. kereskedelmi bizottság egyetértett a m. k. udv. Kancelláriával abban, hogy Magyarországon azoknak a kizárólagos szabadalmaknak érvénye, amelyek a kiállítás napjától számított egy éven és napon belül nem hir- dettettek ki, megszüntethető. Ezért kérte a m. k. udv. Kancelláriát arra, hogy ott, ahol a Szabadalomlevél kiállítása a legfelsőbb elhatározás napjától már nem lehetséges, mivel egy év már elmúlt, vagy legalább is az évi határidő’ lejárta már köziéi aflU, ott a szabadalomlevelet a kiadás napjáról állíttassa ki, azonban a szabádálomlevél szövegében a szabadalom tartamát a legfelsőbb elhatározás napjától jelölje meg. Erré vonatkozólag utalunk még az említett udvari bizottságnak a Kanc. 1817:14519 alattijára is: »dass zwar der Expeditionstag bei solchen später auszufertigenden Privilegien angesetzt, jedoch im Verlauf des Privilegiums selbst die Dauer desselben ausdrücklich vom Tage der in den deutschen Provinzen geschehenen Ausfertigung bis zum Verlauf der bestimmten Jahre beschränkt werden sollte, wodurch die gleichzeitige Erlöschung mit dem hierortigen Privilegium auch für Ungarn erreicht würde«. 100
