Bittó Béla: Szabadalmi intézményünk történeti előzményei (Budapest, 1942)
II. Fejezet. Ipari találmányi szabadalmak - A XVIII. századtól 1848-ig Magyarországra és kapcsolt részeire adományozott kizárólagos ipari találmányi szabadalmak
állíttatott ki s természetesen ebben az esetben a szabadalomlevél ebben a két országban nem hirclettetett ki s így itt oltalomban a szóbanlevő találmány nem is részesülhetett. A magyar szabadalom ntán először a kamarai kincstári díjakat kellett fizetni, éspedig 3 pengő forintot az elhatározás (reso- lutio)-ért, 10 pengő frtot a királyi köm^vbe való bevezetésért, 3 pengő frtot a m. k. helytartótanácsnál a szabadalom kihirdetésének díja fejében, végül 36 pengő krajcár postadíjat azaz összesen 16 p. frt 36 kr-t. Ezekhez járult még egyéb apró díjak fejében 9 bécsi forint 51 kr. a cs. k. díjhivatalnál (K. K. Taxamt). Ezenkívül még legfelsőbb engedéllyel itt a Kancelláriánál 16 bécsi forint a hivatalos másolások után a hivatalnokok magánjövedelme pénztárába (corbona), 8 bécsi forint a szabadalomlevelet író és 2 bécsi frt a pecsételő és lajstromozó díjául, 2 bécsi forint a királyi könyv és a m. k. helytartótanács számára készülő 2 leírásért, összesen tehát 28 bécsi forint.2 Előfordult többször az is, hogy a magyar szabadalomlevelet kérő annak kiállítását a legegyszerűbb alakban, papirosra írva kérte. A szabadalomlevél tervezetét a cs. k. udvari kamarai proku- ratura készítette el. Ezt a tervezetet aztán a cs. k. udvari kereskedelmi bizottság a szükséghez képest helyesbítette és tette át a m. k. udvari kancelláriához, értesítvén ezt a cs. k. udvari kamarai pro- kuratura készítette szabadalomlevél tervezete másolatának csatolása mellett a legfelsőbb elhatározásról, kérve, hogy annak alapján a magyar szabadalomlevél kiállítását és a szabadalom kihirdetését a díjak és kiállítási illetékek lefizetése után foganatosíttassa és azután az ügyiratot az erdélyi szabadalomlevél kiállítása végett küldje meg az erdélyi kancelláriának.3 Az ebből az időből való szabadalmak között csak egyetlen egy magyart találtunk. Ennek teljes szövegét magyar fordításban adjuk, annak lejárta után kihirdetésre került német leírásával együtt. Ezek a szabadalmi leírások úgy itt, mint más években is mindig német szövegüek. Mivel ezek a leírások másolatokról vett másolatok, könnyen magyarázhatók a szabadalomlulajdonosok nevében, a szabadalmak keltében és a leírások szövegében előforduló hibák és elírások. Amint ezt az ezidőbeli egyedüli magyarországi Vagner-féle szabadalom leírásából látjuk, a szabadalmak adományozása rendszerint négy feltételhez volt kötve. Ezek lényegét illetőleg az alább közlendő leírásra utalunk. E részben egyetlenegy kivétel a Watts John északamerikai lakos szabadalma, amely az alább következő lajstrom 6. sorszáma alatt van. Ennek a szabadalomlevelében ugyanis a harmadik feltétel helyett, amely a többi szabadalomlevélben szerepel, a következő különös feltétel van beiktatva: »praeterea tertio: ut ipse in exercitio sui inventi praescriptae censurae rigiori seinet subjicere obstrictus sit«, azaz »harmadszor: hogy az említett találmánynak gyakorlásában köteles magát szigorúbb ellenőrzésnek alávetni«. E kél évtized felkutatott 24 szabadalomlevelének fontosabb adatait az itt következő lajstromban közöljük. 2 Kanc. 1818:15494. 3 Kanc. 1818:11210. 101
