Bittó Béla: Szabadalmi intézményünk történeti előzményei (Budapest, 1942)

II. Fejezet. Ipari találmányi szabadalmak - A XVIII. századtól 1848-ig Magyarországra és kapcsolt részeire adományozott kizárólagos ipari találmányi szabadalmak

•ország apostoli királya használunk, megerősített ezen levelünk erejével és tanúságával, amelyet olvasás után a felmutatónak visszaadni kívánunk és parancsolunk. Kelt Bécs- ben, Ausztriában, 1799. évi november hó 9-én. Uralkodásunk stb.

Jegyzet: a római timsó Civita Vechiában és Tolfa-ban, Olaszországban a természetesen előforduló alunit pörkölése és ezt követő vizes kilúgzásával készül. A kihűlésnél oldatából oktaéderek, majd pedig kockák alakjában kristályosodik ki. Ez utóbbi vizes oldatából lOlP-ra hevítésnél bázikus timsó válik le, a tiszta vizes oldatból a timsó a bepárolásnál oktaedrikus alakban kristályosodik ki.

Minthogy az ásványtani irodalom szerint ismeretes az alunit előfordulása Bereg vármegyében, így kétségtelennek tarthatjuk, hogy Derczény timsót készítő eljárásánál is a természetes alunitból indult ki.

Eljárásának lényege a maga teljességében meg nem állapítható, mivel a szabadalomlevél szerint az eljárás leírását ugyan a m. k. Kancellária levéltárában le kellett tenni, ez azonban nincs meg a vonatkozó leírásoknál.

Megjegyzendő, hogy szabadalma ellen kifogással éltek, azt állítván, hogy Schönborn gr. is így dolgozik és hogy Civita Vechiában is így dolgoznak. A tárgyalás során Schönborn kifogása tárgytalanná vált, mivel elismerte a Derczény-féle készítmény felsőségét az övé felett és ezért Derczényivel társult. A civita vechiai és tolfai dolgozásmódot illetőleg pedig Derczény kimutatta, hogy ez utóbbiaktól eliárása lényegében különbözik. Hogy mik voltak ezek a különbözőségek, az a rendelkezésre álló iratokból nem állapítható meg.

7*

yy