Bittó Béla: Szabadalmi intézményünk történeti előzményei (Budapest, 1942)

II. Fejezet. Ipari találmányi szabadalmak - Az ipari találmányi szabadalmak ügye az 1867. évi kiegyezés idejében

Ez az állapot a találmányi szabadalmak ügyében lényegében az 1893-iki esztendőig nem is változott, a mennyiben az 1878. évi XX. 1. cikkel becikkelyezell, a magyar korona országai és Ö Felsége többi királyságai és országai között kötött vám-és kereskedelmi szövetségül. a IX. mellékleten, a végrehajtása tárgyában kiadott 14827. sz. rendeletet pedig a X. alattiná csak annyiban változtatott a helyzeten, hogy kimondotta: a szabadalmi díj ott fizetendő, a hol a találmányi szabadalom megadását kérelmezték, a másik állam területére való engedélyezésért pedig a szabadalmi díj 25°o-ában megállapított lajstromozási illeték fizetendő.

Evvel kapcsolatban a földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi

m. kir. minisztérium a közönség tájékoztatására egy utasítást bocsátott ki a találmányok szabadalmazása tárgyában (1. a XI. alatti mellékletet), a pénzügyi m. k. miniszter pedig a 38795 sz. a. a fizetendő ipar szabadalmi (így!) díjak iránt (1. a XII. mellékletet . a melynek az a lényege, hogy a 25c'o lajstromozási illeték a szabadalmi díjjal együtt rovandó le, mely alkalommal a számításnál mutatkozó 1X krajcárok félkrajcárra egeszítendők ki és a szabadalmi díj és a lajstromozási illeték egy összegbe foglalva a díj jövedéki naplóban szabadalmi díjak címén az eddigi módon számolandó el.

Az 1887. évi XXIV. t. cikkbe iktatott vám- és kereskedelmi szövetség (1. a XIII. mellékletet) pedig a korábbi, 1878. évi XX. t. cikkbe iktatott vám- és kereskedelmi szövetség XVI. cikkén mitsem változtatott.

78