Bittó Béla: Szabadalmi intézményünk történeti előzményei (Budapest, 1942)

II. Fejezet. Ipari találmányi szabadalmak - A magyar ipari találmányi szabadalmak ügyének és az ipari szabadalmak engedélyezésének teljes függetlenitése Ausztriától

D) A magyar ipari találmányi szabadalmak ügyének és az ipari szabadalmak engedélye­zésének teljes függetlenítése Ausztriától Korábban futólag már említettük, hogy az előbbiekben vázolt eljárás az 1893-iki évig tartott. Ebben az esztendőben a törvényhozás az Ausztriával kötött vám- és kereskedelmi szövetséget az 1893. évi XKT. törvénycikkel 1. a XÍY.. végrehajtási rendeletét pedig a XV. mellékleten) akkép módosította, hogy 1891. évi január hó elsejével a találmányi szabadalmak ügye terén mind a két állam visszakapja tel­jes törvényhozói szabadságát s a két ország egymástól teljesen függet­lenül engedélyezheti a találmányi szabadalmakat. Ennek a törvénynek hatályba lépésével kezdődik a magyar szabadalmak lajstromos számozása. A közös egyetértéssel engedélyezett szabadalmaktól leendő meg­különböztetésül ezeknek a magyar szabadalmaknak egész ügyvitele kék papíroson történt. Ebből ered a »kék szabadalom elnevezés, a mellyel az e törvénycikk alapján engedélyezett szabadalmakat illetni szokták. A találmányi szabadalmak terén Magyarország vissza szerez­vén önállóságát, az időpont igen alkalmasnak látszott arra, hogy új, az ország ipari igényeinek megfelelő és azokat kielégítő szabadalmi törvény létesüljön. Énnek előmunkálatait oly gyors ütemben végez­ték. hogy az akkori kereskedelemügyi m. k. miniszter az erre vonat ­kozó törvényjavaslatot még 1894. évi november havában az ország- gyűlés elé terjeszthette és az azt már az 1895-iki év elején letárgyal­hatta, úgy hogy a szükséges rendeletek kidolgozása után a találmányi szabadalmakról szóló új magyar törvénycikk, a mely a törvény­tárunkban mint az 1895. évi XXXVII-ik t. cikk szerepel, 1890. évi március hó elsejével életbe léphetett (életbe léptetési rendeletét l. a XYI. mellékleten). Ez a törvény és végrehajtási rendelete áll ná­lunk ma is. 17 év múltán, érvényben, lényegében azokkal a változ­tatásokkal, a melyeket részben a nemzetközi ipari jogvédelem, rész­79

Next

/
Oldalképek
Tartalom