Bittó Béla: Szabadalmi intézményünk történeti előzményei (Budapest, 1942)
II. Fejezet. Ipari találmányi szabadalmak - Az 1820. évi december 8-án kelt új osztrák szabadalmi törvény és az annak megfelelő magyar szabadalmi rendelet
Ncudeggi Freisauff Felixhek a takarékos fülési módszerre vonatkozó szabadalom kiterjesztési ügyében is történt.30 Az ugyanerre az ügyre vonatkozó egyik ügyiratból megtudjuk azt is, hogy oly esetben, mikor a Magyarországra kiterjesztett szabadalom tartania tovább tartott, mint a nemet örökös tarlománybelié, díj kiszabásától eltekintettek : Az ily kiterjesztési ügyeknél egyébiránt mondhatjuk, hogy oly körültekintéssel jártak el, a mi szigorúságnak felelt meg. mert a kérelmeket a legkülönbözőbb kifogásokkal utasították vissza Példaképen említjük csak, hogy ahol lehetett, avval utasították el a kiterjesztési kérelmet, hogy a kérdéses szabadalomnak nincs egész Magyarországra kiterjedő jelentősége, vagy hasznossága36 37 38 *, Magyar- országon csak a legritkább esetben engedélyeztetnek szabadalmak19, nem csatolta szabadalma leírását40 stb. eféle. Ennek egyébiránt már azért sem tulajdoníthatunk nagyobb jelentőséget, mivel a Magyarországra engedélyezett kizárólagos szabadalmak a legfelsőbb jóváhagyást a felség aláírásával amúgy sem kapták meg, miután azok aláírás nélkül kiadatlanul fekve maradlak A legfelsőbb elhatározás kiadásának késése miatt az 1827 -1833 évbeli, Magyarországra vonatkozó kizárólagos szabadalmak közül 580 darabot számláltunk össze mini olyant, a mely a legfelsőbb aláírás hiánya miatt nem válhatott hatályossá. Arra a netán felmerülő kérdésre, mi lelt légyen ezek sorsa? feleletünk az. hogy ezek oltalmi idejük lejártával mint tárgytalanokká váltak kezeltettek és kihirdetés nélkül az irattárban helyeztettek cl. Az 1820 évi osztrák szabadalmi pátens háláivá alatt külön álló magyar kizárólagos szabadalmak sohasem engedélyeztettek, mivel a cs. k. ált. udvari Kamara álláspontja szerint ennek a pátensnek 21. §-a szerint a kizárólagos szabadalmak hatályának az egész birodalomra kell kiterjednie41. Úgy látszik, utóbb, mikor az osztrák örökös tartományokban az 1820. évi szabadalmi pátens helyébe az 1832 évi március hó 31-én az ú[ szabadalmi pátens lépett éleibe, ettől a felfogástól már elállót lak. Legalább erre látszik mulatni Erdős János Mózes esete, a ki 1841. évi augusztus hó 26-án kizárólagos magyar szabadalmat kapott 8 évre épületek és tetőzetek tűzbiztos készítése címen42 43. A kért díjmentességet Pest vármegye becsatolt szegénységi bizonyítványa alapján ugyan nem kapta meg. de a m. k. udvari kancellária ajánlatára a cs. k. ált. udvari kamara hozzájárult ahhoz, hogy a kérelmezőnek megfelelő (angemessen részletekben leendő fizetés engedélyeztessék a díjak lerovására.13 Mikor pedig az általa majdan fizetendő díjak megállapításáról volt szó. a cs. k. áll. udvari kamara aképen határozott, hogy mivel itt valósá36 Kanc. 1840 : 17313. alatt a kiterjesztés megadása, a díjakra von. Kanc. 1841:17456 és 1842 1616. 37 Kanc. 1842:1616 38 Kanc. 1838:10057. és 1838:9407. , '9 Kanc. 1838:2282. 40 Kanc. 1835:14320. Kanc. 1832:1800, a Szabolcs vármegyei Szentmihályból való Samueli Dávid hamuzsír előállítására vonatkozó kiz. szabadalom iránti kérvénye tárgyában. 42 Kanc. 1841:11971. 43 Kanc. 1842:10453. 70
