Bittó Béla: Szabadalmi intézményünk történeti előzményei (Budapest, 1942)
II. Fejezet. Ipari találmányi szabadalmak - Az 1820. évi december 8-án kelt új osztrák szabadalmi törvény és az annak megfelelő magyar szabadalmi rendelet
sől)b rendeletre — maradnak függőben, azaz a '0137. sz. 1822. évi március hó 12-én kell helytarlósági intézmény sem nem hatály- lalaníttalolt, sem pedig rendeletileg nem függeszíetetl lek hanem egy szerűen csak az történt, hogy az uralkodó a Magyarországra vonatkozó kizárólagos szabadalomlevelekel nem írta alá és visszatartotta. Ez egyébként még azt is bizonyítja, hogy a sokat említett helytartótanácsi rendelet felfüggeszLésére nem is volt szüksége, elegendő volt az ill szóba vehető szabadalornlcvelek visszatartása. .Nem oszthatjuk Kosa dr-nak azt az állítását sem, hogy az uralkodó az 183.). évi május hó 6-án kelt legfelsőbb elhatározásával az 1822. évi 6137. sz. helytartótanácsi intézménybe foglalt szabályokat a magyar állam területére érvényükbe kifejezetten visszahelyezte volna. Ez a legfelsőbb elhatározás ugyanis nem mond egyebei- mini azt, hogy a m. k. udvari kancelláriának meghagyja, hogy a javaslatát akkor terjessze elő, mikor majd a kereskedelmi Iörvény- tervezet országgyűlési letárgyalása után fog a rendek vonatkozó javaslata végső elhatározása alá kerülni.:u Még csak annyit említünk meg, hogy az 1827-iki évben előterjesztett sérelmek elintézésének elmaradása miatt a Magyar- országra vonatkozó kizárólagos szabadalmak adományozásában szünet állott be. Ehhez kétségtelenül hozzájárult az 1832. évi új osztrák szabadalmi pátens kihirdetése is/-5 mivel annak hatálya kizárólag csakis az osztrák örökös tartományokra l erjedi ki. miután mint láttuk, abba Magyarországot és Erdélyt bekapcsolni nem sikerült. így a Magyarországra vonatkozó kizárólagos szabadalmakra ugyan továbbra is az 1822. évi 6137. sz. helytartó tanácsi rendelkezés maradt érvényben, a mennyiben hatálytalanításának kifejezeti nyoma nincs, de a Lúlnyomólag idegen feltalálók az új osztrák szabadalmi patens folytán többé már nem voltak kénytelenek a magyar kizárólagos szabadalmai is igénybe venni, a mi természetesen a Magyarországra vonatkozó kizárólagos szabadalmak számának csökkenéséhez ugyancsak hozzájárult, oly annyira, hogy az 1833-iki éven túl alig találunk Magyarországra vonatkozó kizárólagos adományozást, legfeljebb olyant, a mely valamely német örökös tartományokra engedélyezett kizárólagos szabadalom kiterjesztéséből Magyarországra keletkezett. A német örökös tartományokra engedélyezett szabadalmaknak Magyarországra való kiterjesztéséért a szabadalmi díjat már nem kellett fizetni, mivel az 1817. évi november hó 11-én kelt 55936 3141. sz udvari dekrétum kifejezetten előírja, hogy a tulajdonkepeni szabadalmi díj minden szabadalmat kérő által csak egyszer íize— tendő és pedig a szabadalomlevélért annak az udvari hatóságnak, llofsleile . a melytől az eredeti adományozás kiindult, a többi udvari hatóságoktól kiállított oklevelekért pedig a közönséges 3 Irt p. pénznyi szabadalom'levél kiállítási díj Írandó elő, mint az például a u Kanc. 1835:6399: »Die Kanzlei hat diesen Vortrag dann zu reproduciren, wenn nach reichstäglicher Verhandlung des Commerzial—Operates die dies fülligen Anträge der Reichsstände Meiner Schlussfassung werden unterzogen werden.« \\ ien den 6 May 1835. Ferdinand tu. p. * Kanc. 1832:9814. 09
